Megnyitották a helyreállított kétezer éves zarándokutat Kelet-Jeruzsálemben

Kitekintő – 2019. július 2., kedd | 17:21

David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nyitotta meg a néhány éve felfedezett és helyreállított kétezer éves jeruzsálemi zarándokutat július 1-jén. A palesztinok tiltakoznak.

Az egyik helyi kereskedelmi tévécsatorna híradójában rövid videofelvételt mutattak be, amelyen Friedman, valamint Sara Netanjahu, Benjámin Netanjahu miniszterelnök felesége egy kalapáccsal áttör egy falat, ezzel szimbolikusan megnyitva a régészek által feltárt utat.

A televízió szakértője szerint a felvétel és az esemény komoly felzúdulást okozott a palesztinok körében, szerintük az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben, az Óváros melletti Sziluán városnegyedben szervezett ünnepség ellenséges lépés és provokáció volt. A rendezvényen Friedman arról beszélt, hogy a régészeti kutatások feltárták az igazságot, és csakis az igazság alapján lehet létrehozni a térségben a békét. A ceremónián részt vett Jason Greenblat, Donald Trump amerikai elnök különleges közel-keleti megbízottja is.

A Jediót Ahronót című újság kiemeli, hogy a palesztin külügyminisztérium elítélte a rendezvényt. „A palesztinok elleni ellenséges cselekményeknek tekintjük Amerika részvételét és az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben zajló judaizálás megünneplését – olvasható a tárca közleményében. – Donald Trump elnöksége napról napra bizonyítja, hogy teljesen a telepesprojektek mellé áll, amelyeket a megszálló állam szélsőséges jobboldala vezet.”

* * *

A zarándokutat a gyakorlatban már régóta látogathatták azok, akik jegyet váltottak a Dávid városa elnevezésű régészeti kiállítóhelyre, amely az ókori Jeruzsálemet tárja a nagyközönség elé. A helyet palesztin tulajdonban lévő ingatlanok megvásárlásával hozták létre, de ezen adásvételek egy részét a palesztinok később bíróságon vitatták.

A bibliai Jeruzsálemet bemutató Dávid városát az El-Ad nevű, 1986-ban a kelet-jeruzsálemi bibliai emlékek feltárására és bemutatására alapított, jobboldali telepesek vezette szervezet hozta létre és üzemelteti.

A régészek szerint a gondosan kövezett, közepén és szélén vízgyűjtő csatornával ellátott ókori út a Siloah medencétől vezetett a hegy tetején álló, a rómaiak által 70-ben lerombolt zsidó szentélyhez. A zsidó zarándokok egykor a völgyben a medencénél elvégezték a rituális tisztálkodást, majd ezen az úton indultak áldozataik bemutatására.

A Gihon-forrás vize táplálta Siloah medence első, kisebb változatát már a Krisztus előtti 10. században, az első szentély idején, a babiloni fogság előtt megépítették. 2004-ben egy markológép véletlenül feltárt egy három hold nagyságú, a saját korában hatalmasnak számító víztározót, amelynek minden oldala lépcsős volt, hogy a zarándokok könnyen megmerítkezhessenek benne. Ez a későbbi Siloah medence, amelynek partján az Újszövetség szerint Jézus csodát tett, Heródes és Jézus korában, a rómaiak rombolásáig szolgálhatta a várost és a zarándokokat.

* * *

A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság megkérdezte David Friedman nagykövetet, hogy szerinte Izrael egy békemegállapodás részeként beleegyezhet-e valaha abba, hogy a palesztinok irányítsák a Sziluánban található helyet. Friedman így válaszolt a vasárnap megjelent interjúban: „Ez olyan lenne, mintha Amerika visszaadná a Szabadság-szobrot.”

„Akkor lesz lehetséges a diplomáciai előrehaladás, ha az emberek majd nem tesznek úgy, mintha az izraeli telepek, amelyeket én lakónegyedeknek és városoknak szeretek nevezni, okoznák a békétlenséget” – nyilatkozta Jason Greenblatt közel-keleti megbízott egy múlt heti jeruzsálemi konferencián, amelyet a kormányközeli Izrael Hajom (Izrael Ma) című lap szervezett.

* * *

Donald Trump szakított a több évtizedes amerikai politikával és a nemzetközi konszenzussal, amikor 2017 decemberében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, majd tavaly májusban Tel-Avivból odaköltöztette az amerikai nagykövetséget.

Jeruzsálem státuszának megváltoztatása után a palesztinok nem fogadták el az Egyesült Államokat semleges közvetítőnek a palesztin–izraeli viszályban, és attól tartanak, hogy Washington lehetővé teszi Izrael számára a Ciszjordániában található izraeli települések annektálását.

Az izraeli–palesztin béketárgyalások 2014 óta szünetelnek. Jeruzsálem jövőjének kérdése a konfliktus egyik központi ügye.

Forrás: MTI

Fotó: Twitter

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria