Pakisztánban egyre nagyobb méreteket ölt a szélsőségesség és a vallási intolerancia

„A pakisztáni vallási kisebbségeknek nap mint nap szembe kell nézniük az agresszióval, miközben érezhetőek a szélsőségesség és a vallási fundamentalizmus következményei, melyek az üldöztetés különféle formáiban jelennek meg, ilyen a vallási kisebbségekhez tartozó nők kényszerített áttérése” – mondta a Fides hírügynökségnek a katolikus Szabir Michael, a karacsi Research Advocacy and Social Training Institute elnöke, az emberi jogokért és a vallási kisebbségek védelméért küzdő professzor.

Elmondta, hogy idén is ezek a témák voltak középpontban a Pakisztánban minden évben augusztus 11-én megrendezett vallási kisebbségek napján. Ilyenkor megemlékeznek Ali Dzsinnah, az ország alapítója híres beszédéről, melyet 1947. augusztus 11-én mondott el az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt, biztosítva a vallási kisebbségek létjogosultságát és törvény szerinti jogaikat a születő pakisztáni államban.

Szabir Michael felidézett néhány nemrégiben történt esetet, mint a keresztény Juszef Nadím brutális megölését vagy az Ahmadi közösség egy tagjának meggyilkolását. Az 57 éves Tahír Ahmed Naszímet istenkáromlás miatt vonták eljárás alá Pesavarban, amikor egy fiatal belépett a bírósági tárgyalóterembe, és a bíró szeme láttára megölte őt. Majd megemlítette egy hindu templom építésének felfüggesztését Pakisztán fővárosában, amit muszlim fundamentalisták harcoltak ki, akik ellenzik a nem iszlám vallásgyakorlási helyek építését. „Pandzsában két templomot is megtámadtak – folytatta. – Ezek az esetek mind azt mutatják, hogy Pakisztánban egyre nagyobb méreteket ölt a szélsőségesség és a vallási intolerancia.”

Szabir Michael szerint „sokat kell fáradozniuk a pakisztáni iskolákban használt tankönyvek gyűlöletkeltő tartalmának eltávolításáért: gyűlöletet és megvetést plántálnak a gyerekek fejébe, amikor a hindukat és a keresztényeket hitetleneknek nevezik”.

A könyvek azt is tanítják, hogy a keresztények a nyugati világ ügynökei, a hinduk pedig India kémei, tehát olyan emberek, akikben nem lehet megbízni.”

A karacsi jogi szakember így folytatta: „Egyre többször erőszakolnak meg és kényszerítenek áttérésre hindu és keresztény serdülőkorú lányokat Szindh és Pandzsáb tartományban. Ez a jelenség is újabb fenyegetés a vallási kisebbségek biztonságára és jólétére nézve.” Majd hozzátette: „A Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság (HRCP) 2019 áprilisában közzétett legutóbbi jelentése szerint évente átlagosan ezer nem muszlim lányt rabolnak el, erőszakolnak meg, majd kényszerítenek házasságra náluk sokkal idősebb férfiakkal. Sok lány 18 év alatti. (…) Az intézményeknek sürgősen lépniük kellene a vallási kisebbségek ellen elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorításáért, ám a koronavírus miatt elrendelt karantén idején ezek az esetek megszaporodtak. A kormány felelőssége terveket és stratégiát kidolgozni a Pakisztánban élő vallási kisebbségek törvényes jogainak megvédésére és biztosítására” – hangsúlyozta végül a professzor.

Ahogy arra az ENSZ kisebbségi jogi szervezete (Minority Rights Group, MRG) a Fides hírügynökségnek küldött jelentésében is rámutat: „a vallási alapú diszkrimináció a magán- és a közszférában folytatódik tovább; megfigyelhető néhány kormányzati ágazatban, még a koronavírus idején is”. Kézzelfoghatóvá vált „a folyamatos, vallási alapú társadalmi diszkrimináció, mely erősen kihat az általa sújtott emberek hétköznapi életére. (…)”

„A vallási kisebbségek tagjainak meghirdetett, rosszul fizető, alantas munkalehetőségek csak egy példája ennek a hétköznapi valóságnak” – olvasható a jelentésben. „Szervezetünk aggódik a vallási vagy személyes meggyőződésen alapuló, akár online folytatott gyűlöletkeltés miatt, s nem kevésbé azért, ahogy a hátrányos megkülönböztetés gátat szab az esélyegyenlőségnek az oktatásban, a munka és az üzlet világában, és végső soron ez az okozója sokak újbóli elszegényedésének is.”

A pakisztáni alkotmány által rögzített alapvető jogok elismerésével – beleértve a vallásszabadságot és az állampolgárok közti egyenlőséget garantáló 20. és 25. cikkelyeket – az ENSZ arra szólítja fel az ország kormányát, hogy „tegyen lépéseket a minden pakisztáni állampolgárra kiterjedő egyenlőség felé”.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel Anna

Forrás: Fides

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír