Terrortámadás Kabulban: 85-en haltak meg a hazara diáklányok elleni merényletben

„Imádkozzunk a tegnapi kabuli terrortámadás áldozataiért is: ez az embertelen tett sok fiatal lányra sújtott le, akik éppen az iskolából jöttek ki. Imádkozzunk mindegyikükért és családjaikért! Isten adjon békét Afganisztánnak!” – kérte a merényletet követő vasárnapon az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa.

Az áldozatok diáklányok, a Szájed es-Saháda nevű iskola diákjai voltak. Az iskolába fiúk és lányok is járnak, de vegyes osztályok nincsenek. A támadás célzottan a lányokat érte. Közel 150 sebesültje van a merényletnek. A vérfoltos úttesten szanaszét hevertek a diáklányok iskolatáskái és könyvei.

Zábiulláh Mudzsáhid, a tálibok szóvivője tagadta, hogy iszlamista felkelők követték volna el a támadást. Afganisztánban a terrorszervezetek, így a tálibok és az Iszlám Állam harcban állnak egymással is. A helyszín iszlamista háttérre utal, mert az iskolába főleg síita diákok járnak, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet eretneknek tekint. A merénylet ugyanabban a zónában történt, mint ahol 2020-ban az ISIS az Orvosok Határok Nélkül szervezet szülészeti klinikája ellen intézett támadást.

*

2020 nyarán Leszbosz szigetén együtt önkénteskedtem egy hazara származású fiatalemberrel, Dawooddal, aki sokat beszélt az országáról, ahonnan 18 éve menekült el. Már Rómában él. Szociális munkásként, kulturális mediátorként diplomázott, a doktoriját írja éppen. A Sant’Egidio közösség tagja, munkája mellett – fogyatékkal élő gyerekeket tanít egy állami iskolában – a közösség menekültek számára fenntartott nyelviskolájában önkénteskedik.

Afganisztánban több mint negyven éve háború dúl – hangsúlyozta. Az interjúban elmondta: „Afganisztán 1978 óta szenved. Először jött a Szovjetunió elleni háború, aztán a polgárháború, majd a tálib megszállás, ami után azonnal a békemisszió, ami soha nem volt békemisszió… A háború minden szegénység szülőanyja. A háború mindent lerombol. Elkezdeni nagyon könnyű, de befejezni, újjáépíteni sok-sok év kell, több generáció. A háború az egyik fő oka, amiért az emberek menekülnek…

Aki élt háborús országban, az tudja, hogy két választása van: vagy ott marad, és mindennap veszélyben forog az élete, vagy útnak indul, elmenekül.

Afganisztánban nagyon nehéz helyzet van, onnan jön Szíria után a legtöbb menekült. Az egészségügy nem működik, nagyon gyakori a nők elleni erőszak, hatalmas méreteket ölt a drogtermesztés és -fogyasztás, nagy a munkanélküliség, nincs egyenlőség, és főleg nincs biztonság. Ha kilépsz otthonról, nem biztos, hogy este haza is térsz.

A tálibok jelenléte tovább bonyolítja a helyzetet, kamikázeakciókkal rémítik meg az embereket, mészárlásokat követnek el, főleg a hazarák, de más etnikumok ellen is. Ami a hazarákkal szemben történik, az előre kitervelt népirtás, ami már évtizedek óta zajlik.

Ő maga is szemtanúja volt számos merényletnek: „Tanultam, elvégeztem a gimnáziumot, és közben asztalosként dolgoztam, fotózással is foglalkoztam. Közben segítettem a Nemzetközi Vöröskeresztnek is. A merényletek után rendbe tettük a helyszíneket, emberi testek darabjait kellett összeszedni. Aztán engem is megfenyegettek, és akkor gyorsan útnak indultam.”

Dawood elmondta, hogy Afganisztán nagyon gazdag ásványkincsekben, ezért is nehéz véget vetni a konfliktusoknak: „Van kőolaj, földgáz, drágakövek, alumínium… A drogkereskedelemben is nagyon sok pénz van. Sokan igyekeznek részesedni ebből a gazdagságból, elrabolni, elvinni az ország kincseit. Afganisztán nem tudja megvédeni magát, kihasználni a kincseit, nincs hozzá eszköze, technológiája.”

Afganisztán különösen nehéz helyzetben van, mert több mint negyven éve él háborúban, és ez idő alatt megváltozott az emberek mentalitása, minden a háborúról, az erőszakról szól.

Véleménye szerint ezen csak úgy lehet változtatni, ha teret adnak a fiatal nemzedékeknek, nem pedig csak a háború urainak.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Avvenire; Vatican News; Facebook

Magyar Kurír