Vérben ázva veszi kezdetét a nagyhét a görögkatolikusok és az ukránok számára

„A birtokunkba került információk szerint – mondta – ma reggel öt rakétacsapás érte Lviv városát, melynek következtében hét ember életét vesztette, tizenegyen pedig megsérültek.” Pontos adatokat még nem lehet  tudni a halálos áldozatok számáról, ám Zseplinszkij atya információi alapján két sebesült rendkívül súlyos állapotban van, míg egyes hírügynökségek egy halott gyermekről számoltak be, akiről utóbb kiderült, a támadásban megsebesült, de életben van.

A rakéták a lengyel határ közelében található több mint hétszázezer lakosú várost találták el, ahol három katonai infrastrukturális létesítménybe, egy polgári létesítménybe: egy autószerelő műhelybe, illetve a pályaudvarba csapódtak be.

Ez utóbbinál szerencsére sem a vasúti dolgozók, sem az utasok közül sem esett baja senkinek. A vasúti közlekedés újraindult, még ha késésekkel és menetrendváltozásokkal is kell számolni. Az állomás érzékeny pontja Ukrajna e részének. „Ide özönlik az ország északi és keleti részéről érkező menekültek teljes áradata – mondta Zseplinszkij atya –, hogy innen induljanak tovább Európa különböző országai felé.”

Az ENSZ menekültügyi főbiztosának adatai szerint a háború elől menekülve közel ötmillió ember kényszerült elhagyni az országot. Gyakorlatilag a negyvennégy millió lakos majdnem öt százalékának kellett külföldre menekülnie.

A lvivi támadás a bizánci rítusú katolikus, illetve az ortodox nagyhét első napján történt. „Itt, Lvivben – mondta az atya – sokan nem tapasztalták még meg közvetlenül a háború következményeit. Ma reggel megérezték a rakétatámadásokat: betörtek a házak ablakai, és több tucat autó megsemmisült. Lviv egészen máig meglehetősen békés régió volt, azért is, mert ez a város rengeteg menekültet fogadott. Az emberek most félnek. Nem tudjuk, mire számíthatunk. Ebben a bizonytalanságban kezdjük a nagyhetet.”

A húsvéti szertartások időpontjait a kijárási tilalom idejéhez igazítják, mely városonként eltérő, a katonai helyzet súlyosságától függően. Lviv tartományban például 23 órakor kezdődik, és reggel 6 óráig tart a kijárási tilalom. A ma reggeli támadás bizonyosan arra ösztönzött mindenkit, hogy legyenek óvatosak és figyeljenek.

Zseplinszkij atya felidézte Ferenc pápa felhívását az Urbi et Orbi áldás alkalmából: „Döntsenek a béke mellett! Fejezzék be az erőfitogtatást, miközben a nép csak szenved! – mondta a Szentatya. – Túl sok vért, túl sok erőszakot láttunk. Nehezünkre esik elhinni, hogy Jézus valóban feltámadt.”

Néhány nappal ezelőtt az Egyházak és Vallási Szervezetek Pánukrán Tanácsa felhívást tett közzé, „húsvéti fegyverszünetet” kérve a vallási helyek biztonsága érdekében az ünnepek idején.

Meggyőződésünk – fogalmazták meg a vallási elöljárók –, hogy ha megvan rá a vágy és a jóakarat, az orosz fél Ukrajna illetékes képviselőivel együtt, a folyamatban lévő tárgyalások keretén belül egyezségre juthatna, lehetőséget teremtve az ukrán civileknek, hogy találkozzanak, s bombatámadások és életük kockáztatása nélkül éljék meg a nagyhét napjait. A Magasságos árassza el bölcsességgel és irgalommal mindazokat, akiktől e probléma megoldása függ.”

A lvivi papnak azonban kétségei vannak afelől, hogy valóban fegyverszünet lesz. „Több mint hatvan templomot megtámadtak, némelyeket teljesen leromboltak a háború elmúlt ötvennégy napja alatt” – mondta Tarasz atya, felidézve a vorzeli katolikus szeminárium, a mariupoli Karitász és az irpinyi görögkatolikus templom elleni támadásokat. „Az oroszokat – tette hozzá – semmi sem állítja meg. Ezt láthattuk Szumi és Csernyihiv meggyötört városainál. Nehéz tehát ma hinni abban, hogy meghallják ezt a felhívást, és tiszteletben tartanák a húsvéti fegyverszünetet.”

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: AgenSIR

Fotó: InfoStart; ANSA.it

Magyar Kurír