A missziós kereszt Prágába látogatott

Balga Zoltán, a prágai magyar közösség plébánosa meghívására, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Bethlen Gábor Alapkezelő anyagi támogatásával valósulhatott meg a kereszt cseh fővárosba érkezése, melynek kapcsán külön eseményeket és közös ünnepeket is tartott a három nemzeti közösség.

Március 6-án, a missziós kereszt megérkezésének napján, elsőpénteken szlovák nyelvű keresztúttal kezdődött a programsorozat. Majd szentmisén, végül éjfélig tartó szentségimádáson vehettek részt a hívek. A szentmisében helyet kapott a kereszthódolat is, melyet rendszerint nagypénteken végez az Egyház.

Az éjfélig tartó szentségimádáson sokan ott maradtak, megtapasztalva a missziós kereszt különleges kisugárzását, az imádásra kihelyezett Oltáriszentségben és a kereszten található Szent Kereszt-ereklyében titkos módon jelen lévő Isten különös közelségét.

A Központi Papnövelő Intézet (KPI) növendékei Prágában

A missziós kereszt a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centiméter magas, bronzborításokkal díszített.

Leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is hordoz. A kereszt ereklyetartó is. Középpontjában, ezüsttokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe, mint például a cseh Szent Adalbert, a szlovákok által is tisztelt Zoborhegyi Szent András és Benedek, az itáliai származású Szent Gellért, államalapító Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László király, Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Szent Márton, Szent Kinga relikviája. A kereszt ékes példája a történelmileg jó cseh–magyar viszonynak, hiszen Prágai Szent Adalbert mellett Árpád-házi Szent Kinga tisztelete is szorosan összekapcsolja ezt a két nemzetet.

A kereszttel együtt érkezett egy kis kiállítás is, melyet a templom Szent Borbála-kápolnájában lehetett megtekinteni, és a kereszten elhelyezett ereklyékhez tartozó szentek életrajza és korabeli ábrázolása szerepelt a nagy méretű plakátokon.

Szombaton, többször járva a templomban, öröm volt látni, milyen sokan tekintették meg a kiállítást is, a betérő turisták is érdeklődve olvasták a rövid leírásokat. A missziós keresztnél időzött mindenki igazán hosszasan, a nagyszombati Szent Sír-látogatáshoz lehetett hasonlítani a hangulatot.

Március 7-én, szombaton emlékezett a prágai magyar katolikus közösség Esterházy Jánosra. A boldoggá avatását szorgalmazó Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért szervezésében koszorúzást tartottak a prágai motoli temetőben, ahol emléktábla áll az 1957-ben elhunyt szent életű honfitársunk emlékére. 

A koszorúzást követően a Szent Henrik és Kunigunda-templomban folytatódott a megemlékezés. A budapesti Központi Papnevelő Intézet (KPI) rektora, Martos Levente Balázs vezetésével húsz kispap utazott el Prágába erre a három napra, hogy szolgálatukkal és jelenlétükkel erősítsék a magyar közösséget ezen az ünnepen. A magyar nyelvű keresztút egyes stációinál Esterházy János gondolataival, róla szóló visszaemlékezésekkel egészítették ki a stációk elmélkedéseit. A keresztutat követő szentmise homíliájában a rektor kiemelte, mennyire szükségünk van egymás hitére. Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből idézte a következő sorokat: „Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tiétek és az enyém által.” (Róm 1,11–12) Ahogy a missziós kereszten elhelyezett ereklyék szentjei, úgy Esterházy János is igazi példaképe lehet minden magyarnak, minden hívőnek és minden jószándékú embernek. A szentek élete egy olyan fogódzó, amelybe minden nehézségünk során bátran kapaszkodhatunk. Ahogy Esterházy János a Gulág rettenetében, majd a csehszlovák börtönévek megpróbáltatásai során Krisztusba vetette minden reményét és hitét, az ő szeretetébe kapaszkodott, úgy mi hívjuk Esterházy és a boldog, illetve szent magyarok segítségét mindennapjainkban.

A szentmise után Ozsváriné Ramocsay Imri, a missziós keresztet készítő ötvösművész özvegye tartott előadást, tett tanúságot. Ozsvári Csaba alkotásaiból olyan mélyen megélt istenhit sugárzik, amely nem hagyja érintetlenül szemlélőjét. Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott, és amelyet jelenleg Ferenc pápa is használ. A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak XVI. Benedek pápának. Az ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja, családja és barátai körében 2009. július 9-én Óbudaváron váratlanul, egy életfelajánló szentmise után hunyt el. Művészként többször is kifejezte, hogy kizárólag Istent kívánja szolgálni. 

A missziós kereszt látogatását és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson való cseh részvételt nagyon erősen támogatja Dominik Duka prágai püspök, Csehország bíboros-prímása. Örömmel fogadta el a plébános meghívását, és március 8-án, vasárnap ő tartotta az ünnepi szentmisét, melyet megelőzött egy rövid, cseh nyelvű előadás a missziós keresztről. Ezen a napon nem volt külön cseh, magyar és szlovák mise, ahogy általában lenni szokott, hanem egy, közös szentmise volt 11 órai kezdettel. A szentmisén koncelebrált a KPI rektora és a plébános, együtt ünnepelt Boros Miklós nagykövet. Az állandó részek latinul, az olvasmány szlovákul, a szentlecke magyarul, az evangélium és a szentbeszéd csehül hangzott el. Mindhárom közösség szinte teljes létszámban megjelent.

Duka bíboros szentbeszédében a cseh és magyar katolicizmus közös gyökereinek felelevenítésével indította gondolatait, rámutatva Prágai Szent Adalbert ereklyéjének jelenlétére a missziós kereszten. Visszaemlékezett az 1938-as budapesti kongresszusra, melyen bíborosként részt vett a későbbi XII. Piusz pápa, aki a második világháború idején zsidókat mentett, és a kommunista önkényuralom poklában pedig próbált mindent megtenni a békéért, az elnyomás alatt élő országok katolikus híveiért. Duka bíboros párhuzamot vont Mindszenty és cseh bíborostársa, Josef Beran mártíromsága között. Hangsúlyozta az utóbbi évtizedek békés és barátságos jellegét, a jó közép-európai kapcsolatok ápolásában pedig kulcsfontosságúnak nevezte a Visegrádi Együttműködést. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson való részvételre buzdította a cseh és a szlovák közösséget, a magyar hívek utazását szinte természetesnek véve. Közös feladatunknak nevezte a katolicizmus nemzeteken átívelő, azokat szeretetben összekötő megteremtését, melynek szép példája valósul meg hétről hétre a prágai Szent Henrik és Kunigunda-templomban.

Forrás és fotó: Dériné Stark Zsófia/Szent Henrik és Kunigunda-templom

Magyar Kurír