Egyháztörténeti munkákat mutattak be Nagyváradon

Fodor József általános helynök neve összefonódik a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye jelenkori történetével. Nemcsak ismert és elismert helytörténészként, de szemtanúként is meghatározó, és embert próbáló időket megélő főpapként is az ismeretek gazdag tárházát tudhatja a magáénak. Legújabb történeti munkái előző köteteihez hasonlóan hiánypótlóak, hiszen ott folytatják a nagyváradi egyházmegye történetét, ahol a püspökség krónikása, Bunyitai Vince abbahagyta, azaz a 19. század végén.

A könyvbemutatón felszólalt Böcskei László megyéspüspök, Csorba Sándor, a püspökség levéltárosa, Csorba Mihály történelemtanár, iskolaigazgató. A zenei élményről Oláh Gabriella (zongora) és Oláh Boglárka (hegedű) gondoskodott.

Fodor József általános helynök így beszélt a megjelent kötetetekről: „Két hiánypótló kötet jelent meg, amelyeket bemutattak, az egyik a székeskáptalanról. 1895-ig a Millenáris sematizmusban Bunyitai Vince megírta az addigi kanonokok életét, azután − holott nagyon sok neves egyénisége volt a székeskáptalannak, különösen a Trianon előtti időkben, de utána is volt néhány, akik jeleskedtek − nem volt semmi anyag. Ezeket én összegyűjtöttem. Igaz, nehéz volt összegyűjteni az életüket, főleg a két világháború közötti és utáni időből. Sajnos 1948 után már nem volt kanonoki kinevezés, csak majd '74-ben, de az anyagokat mégis sikerült összegyűjtenem. Olyan neves személyiségek voltak köztük, mint Karácsonyi János, Bunyitai Vince, Czapik Gyula, Radnai Farkas –, akik rengeteget dolgoztak az egyházmegyében, s úgy éreztem, hogy mint a székeskáptalan mostani nagyprépostja, meg kell örökítenem az emléküket.”

Az Egyházi krónika 1020−2023 című kötetről Fodor József elmondta: „A másik kötet egészen új, az egyházi krónika címet a püspök úr ajánlotta, én arra gondoltam, hogy legyen – latinul – a váradi egyházmegye házi története. De ez sem csak Várad, nemcsak Bihar megye története, s nemcsak egyházi, hanem politikai dolgok is vannak benne, jeles események. 1020-tól találtam adatokat egészen napjainkig. Volt, ami kimaradt, például a pápalátogatás még csak tervben volt, amikor megírtam a könyvet.”

Az általános helynök a nagyváradi egyházmegye Facebook-oldalán látható videóban elmondta, olyan események történtek az ezer év alatt, amiből sok minden ismerős, de sok mindent nem tudnak a hívek. Ilyen például az a tény, hogy Palotai László építtette a mai Szent László-ház menedékkápolnáját, valamint a hozzá tartozó épületet is, amely az úgynevezett apostolház volt. A mostani Szent László-plébánia területén volt az idős nők háza, az apostolházban pedig, amely a vincés nővérek gondozására volt bízva, öreg férfiak éltek. Elmondta azt is, azért nevezték a helyet apostolháznak, mert az ott lakó idős férfiak lábát mosta meg a püspök nagycsütörtökön minden évben.

A másik érdekesség, hogy József főherceg a Kanonok sor 19. szám alatt meglátogatta Rómer Flórist, aki tanítványa volt, erről van is emléktábla. Olyan dolgok ezek, melyeket meg kell hagyni az utókor számára, hisz kár lenne, ha elvesznének – tette hozzá Fodor József általános helynök.

Forrás: Romkat / Nagyváradi egyházmegye Facebook-oldala

Fotók: Torkos Márk Erik; Ciucur-Losonczi Antonius

Magyar Kurír