Mindszenty Józsefre és az 1956-os áldozatokra emlékeztek a bécsi Pázmáneumban

A bécsi Pázmáneum rektora szentbeszédében kiemelte: Isten szolgájának, Mindszenty Józsefnek személye összeforrott az 1956-os forradalommal és szabadságharccal, tanítása és életpéldája pedig ma is időszerű üzenetet közvetít.

A forradalom áldozatául esett fiatal költő Gérecz Attila és az emigráció jeles alakja, Tollas Tibor egy-egy verse mellett idézett a rektor a hercegprímás híres rádióbeszédéből is:

„Ettől a pillanattól kezdve figyeljük, hogy ígéretek és cselekedetek födik-e egymást, és ami ma keresztülvihető, azt senki se halassza holnapra. Mi, akik figyelünk és előmozdítani kívánjuk az egész nép javát, bízunk a Gondviselésben. – S nem hiába.”

Ezt követően a díszteremben folytatódott a megemlékezés. Idén a Hansági Múzeum munkatársainak közreműködésével egy kiállítás is nyílt a Pázmáneumban, amely Magyar Katalin 1956-os vértanú életét mutatja be és hősies szerepvállalása előtt tiszteleg. A kiállítás kurátora Martinschich Balázs, a Hansági Múzeum történész muzeológusa.

A megnyitón Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese mondott beszédet. Történeti távlatba helyezte az 1956-os forradalmat, és személyes élményeket is megosztott arról, hogy az ő nemzedéke hogyan látta, látja az ’56-os eseményeket.

A kiállítás kapcsán Magyar Katalin hősiességéről szólt. Magyar Katalin Budapesten született és Mosonmagyaróváron nevelkedett diáklány volt. 16 évesen élete kockáztatása árán is vállalta, hogy életeket ment a fegyveres harcok idején. A Budapesten tanuló diáklány nagyon jól rajzolt, a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnázium harmadik osztályába járt. Amikor kitört a forradalom, elhatározta barátaival, hogy önkéntes egészségügyi szolgálatba lépnek és jelentkeznek véradónak is. Így betegápolóként, mentőápolóként, fegyvertelenül vállalt feladatot a fővárosban a forradalom és szabadságharc napjaiban. Végül november 7-én, egy kisfiú mentése során egy szovjet harckocsiból leadott géppuskasorozat végzett vele. Szülei tartóztatni akarták, ám hiába kérlelték, hogy ne menjen vissza a fővárosba; amikor utoljára találkoztak, Katalin válasza ez volt: „Megígértem, hogy visszamegyek, s becsület is van a világon.”

A bécsi ünnepségen megszólalt Magyar Katalin unokahúga, a ma Korneuburgban élő orvos, Lang-Pammer Csilla is, valamint megjelent Czuppon Tamás, a Hansági Múzeum igazgatója is. Martinschich Balázs köszönetet mondott a családnak a hagyaték átadásáért, ami a kiállítást lehetővé tette.

Duics László zongorajátékával idézte meg a szabadságharc hangulatát.

A megemlékezés koszorúzással ért véget a Pázmáneum homlokzatán elhelyezett Mindszenty-emléktáblánál. Elsőként Nagy Andor bécsi nagykövet hajtott fejet a hőslelkű főpásztor emléke előtt.

Forrás és fotó: Collegium Pazmanianum

Magyar Kurír