Szűz Máriát és Jézust ábrázoló 18. századi halotti érmét találtak a Bánságban

Egy mindössze 150 négyzetméteres területen száz sírt fedeztek fel, melyekben a kutatók feltételezése szerint az első telepesek földi maradványai nyugszanak, akik 1748-ban, egy Johann Oswald nevű ügynök közreműködésével, a besenyői pusztán találtak otthonra.

A német betelepülők minden bizonnyal részt vettek a mocsarak lecsapolásában és az e vidéken lévő földek termékeny mezőgazdasági területté való alakításában. Az akkori bánsági nedves éghajlat és az egészségtelen víz miatt sokan közülük leptoszpirózisban (nádvágó láz – fertőző, ragályos kór) betegedtek meg.

Az egyik német telepes sírjában egy vallásos, keresztény, vélhetően római katolikus jellegű érmét találtak, amelyet temetéskor az elhunyt holttestén helyeztek el.

Az érmét a temesvári Bánsági Nemzeti Múzeum szakemberei megtisztították és restaurálták, a rajta ábrázolt alakok feltárása érdekében a Temesvári Római Katolikus Püspökség levéltárosával, Claudiu Călinnal is konzultáltak.

Az érem előlapján a Boldogságos Szűz Mária látható, karján a kisded Jézussal – az ábrázolás, típusát tekintve, az altöttingi vagy a mariazelli csodatevő szobraira emlékeztet. A Szűzanya alakja mellett lévő feliraton a Maria név olvasható: az első két betű a Szent Szűz balján, az utolsó három tőle jobbra.

Az érem hátoldalán Jézus Krisztus alakja látható, oszlophoz kötözve, ahol megkorbácsolták. A mellette lévő felirat nem olvasható, de valószínűleg a Megváltó szenvedésével kapcsolatos.

A képeket és információkat Dan Leopold Ciubotaru, a temesvári Bánsági Nemzeti Múzeum régésze bocsátotta a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye rendelkezésére.

Az újbesenyői római katolikus sváb temetőben eltemetett első telepesek holttestére más kegytárgyakat, például rózsafüzéreket vagy kis kereszteket is helyeztek, amelyek szintén előkerültek a régészeti feltárás során. Kicsiny, egyszerű tárgyak, amelyek csak az elhunytak leszármazottai számára jelentenek értéket.

Forrás és fotó: Gerhardus.ro

Magyar Kurír