Angela Maria Seracchioli: Itt járt Szent Ferenc

Kultúra – 2019. szeptember 7., szombat | 14:50

Európa egyik legrégibb – ezeréves múltra visszatekintő – és leghíresebb zarándokútja az El Camino zarándokút, Szent Jakab útja. Sokan ismerik, rengetegen mentek végig rajta, a leghosszabb útvonala közel ezer kilométer. Angela M. Seracchioli 2002-ben végigjárta az El Caminót, és hazatérve eltűnődött azon, hogyan lehetne ezt megvalósítani Olaszországban is.

Így keletkezett egy másik „El Camino”, hozzánk közelebb, Olaszország szívében, Toscana, Umbria és Lazio tartományainak csodálatos tájain; ez egy 365 kilométeres zarándokút, Assisi Szent Ferenc életének nevezetes és kevésbé ismert helyszíneit járja be. Zarándokút Olaszország mesés tájain, Alverna hegyéről Gubbión, Assisin keresztül Rieti völgyéig.

A zarándokút megálmodója, Angela Maria Seracchioli 2003 tavaszán vállára véve a hátizsákot egyedül indult el, térképek és útjelző nyilak nélkül, csupán a ferences források „nyomát” követve. Eltévedt és visszatalált, napról napra, lépésről lépésre ő maga fedezte fel „a Barát” lábnyomait az ösvényeken és a szívében. Majd az isteni Gondviselés jóvoltából találkozott egy elhivatott kiadóval, a Terre di Mezzóval, amelynek vezetője felvetette: írhatna egy útikönyvet erről az útvonalról. Így született meg 2004 májusában az Itt járt Ferenc című könyv. Ettől kezdve zarándokok százai indultak el, kezükben a könyvvel az új útvonalon, „régmúlt idők helyeit bejárva, melyeket Ferenc emlékének illata jár át”.

Angela Maria útikönyvében bemutatja az egyes szakaszokat. A fejezetek négy részből állnak: az elérhető szállások listáját az útvonal pontos leírása, az érintett látnivalók rövid számbavétele követi, mely utóbbiakat a Szent Ferenc életéhez kötődő, ferences forrásokból származó idézetek, ezekhez illeszkedő történetek illusztrálnak. A rendkívül pontos, eligazító információk gyakorlati segítséget nyújtanak az úton lévők számára, a ferences források pedig megismertetnek Szent Ferenc életének mozzanataival, elmélyítve a zarándokút lelki tartalmát. Az útikönyv leírja azt is, hogyan lehet részt venni a zarándoklaton gyalogosan, biciklivel, lóháton és szamáron. Azok számára, akik kerékpárral tervezik végigjárni Szent Ferenc útját, a kötet végén külön útvonalleírás található. Egyedül is el lehet indulni, és végigjárni az útvonalat, társaságban azonban a megosztással az élmények megsokszorozhatók.

Angela Maria Seracchioli összehasonlítva a két szentet, megállapítja: Szent Ferenc személye az olaszok génjeibe ivódott, éppúgy, mint Jakab a spanyolokéba. Talán még erősebben is, hiszen ő ízig-vérig olasz volt, jóval már azelőtt, hogy Itália földjén az olasz állam megalakult volna. Személye magában hordozza, egyesíti az olaszoknak tulajdonított valamennyi jellegzetességet, „nyitott, alkotó szellem, költői, életvidám, örök úton járó, mesélőkedvű, nagy, magányos szárnyalásokra képes, aki mégis előszeretettel megosztja másokkal mindenét”. Hívők és nem hívők egyként tisztelik. Ő a „Nap”, akiről Dante beszél, „az apró termetű, csúnyácska, betegeskedő ember”, akinek semmi köze azokhoz az „erőtlen, gyengécske szentekhez”, akiket a média igyekszik napjaink emberére erőltetni; ő a valódi középkori ember, a Szent Pál-i értelemben vett „új ember”, akinek az élete nyolcszáz évszázada átsugárzik. A kötet összeállítója rámutat: az Egyház szentté avatta, de Ferenc enélkül is minden idők egyik leghatalmasabb, legvonzóbb alakja lenne. Életüzenete mindenkihez, hívőkhöz és nem hívőkhöz egyaránt szól, legújabb címe szerint ő lett „az ökológia patrónusa”. A béke pápája, Szent II. János Pál 1986. október 27-én Ferenc városába, Assisibe vallásközi imatalálkozót hívott össze, és azóta minden évben elindul Assisibe a Béke menete. Angela Maria szerint bárhonnan közelítünk Ferenc alakjához, ő „Isten Szegénykéje”, aki magát semmibe vette, nyolc évszázad távolából üzen szavaival a mának. A zarándokút megálmodója hiszi, hogy megéri elindulni erre  a Szent Ferencet felfedező útra. A legegyszerűbb és legközvetlenebb módja annak, hogy közel kerülhessünk hozzá, ha életének helyszíneit az „apostolok lován”, azaz gyalogszerrel járjuk végig, „a léptek sebességével jutva előrébb, átérezve hideget és éhséget”, ahogyan ő is megtapasztalta. Talán a Naphimnusz verssorai is érthetőbbé válnak, „a hálában megvalósul a tökéletes boldogság és a bennünk élő igaz ember előtt meg tudjuk nyitni az átkelőt”. 

Az útikönyv magyar fordítója, Janiga Emese 2007-ben indult el egy olaszországi ösvényen, Szent Ferenc lába nyomát követve, az eredeti, olasz nyelvű útikönyvvel a kezében. A zarándoklat szépségei és kincsei mélyen a szívébe vésődtek, már akkor sokan biztatták, hogy ezt az élményt az útikönyv lefordításával ossza meg magyar zarándoktársaival is. Így született meg végül a fordítás, és jelent meg a könyv, az új utakra váró zarándokok és a Magyarok Nagyasszonya ferences rendtartomány biztatására és közbenjárásával. A kérdésre, vajon miért olyan különleges ez a zarándokút, Janiga Emese így válaszol: Ferenc életének számos helyszínét érinti, „miközben ha nyitott szívvel járunk, érezhetjük, hogy a Szent is velünk tart: kézen fog, biztat, tanít, mellettünk lépdel”.

Angela Maria Seracchioli: Itt járt Szent Ferenc
Szent István Társulat, 2019

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria