Az én templomom – A párkányi Árpád-házi Szent Imre-templom

A párkányi templom 1701-ben Árpád-házi Szent Imre herceg tiszteletére épült. Keresztély Ágoston szász herceg, esztergomi érsek építtette késő barokk stílusban. A barokk fontos szerepet játszik a katolikus vallásos építészetben. A barruca szó portugálul (kagyló alakú) gyöngyöt jelent, a stílus elnevezése utal a gömbölyű, íves, szabálytalan formákra. Ebben a stílusban az ívek és sokszögek használata a mozgást fejezi ki. A szerkezet a maga görbéivel és íveivel, az ellipszisekkel és spirálokkal a szépet, a dúsat, az ünnepélyeset, a diadalmasat érzékelteti.

Templomunk eredetileg az esztergomi vízivárosi plébániához tartozott, első adminisztrátora Hidassy János 1692. augusztus 22-én felszentelt muzslai plébános volt. A templomnak kezdetben csak egy hajója és alacsony tornya volt.

Főoltárképe Szent Imre herceget ábrázolja, akinek kultuszát már szentté avatása előtt ápolták, és gazdag népi hagyománya volt. Oltárra emelését Szent László király kezdeményezte, és 1083. november 5-én került sor rá. A székesfehérvári sírjából való kiemelése során számos csoda történt, és a herceg új szarkofágot is kapott. Csontjaiból kevés maradt fenn ereklyeként, tiszteletében ezért nem is ezek játszanak főszerepet, hanem a különböző ábrázolások. Gyakran jelenítik meg őt más magyar szentekkel együtt.

A Krikler József festette párkányi ábrázolás ifjúként, kezében a tisztaságát szemléltető liliommal jeleníti meg. Ő a magyar ifjúság védőszentje, példaképe. Imádságos szellemű ember, aki e világ örömei helyett a maradandó értékekre összpontosította figyelmét.

1734-ben Esterházy Imre esztergomi érsek alapította meg a párkányi plébániát. 1878-ban Simor János érsek kiszélesíttette, nagyobbra építtette a templomot. Erről tanúskodik  a latin felirat a főbejárat felett: JOANNES  CARDINALIS SIMOR AMPLIAVIT ET RESTAURAVIT AD 1878. 

A ma is működő orgona 1907-ben Rieger Ottó budapesti orgonaépítő műhelyéből került templomunkba. Az oltártól jobbra Mária-szobor található a gyermek Jézussal, a Szűzanya feje körül a tizenkét csillaggal, lábai alatt a kígyóval. Bal oldalt Jézus a kereszten. A boltív fölé festve szintén Jézus-ábrázolás látható.

Az oltár fölötti kerek ablak színes üvegtáblái a Szentlelket ábrázolják. Különösen szép, amikor reggel besüt a nap, s fénye néha pontosan a bejárati ajtóra esik. A boltozatra felfestett evangélisták eszünkbe juttatják azt, akiről tanúságot tettek, így bárhová nézünk, figyelmünk a Megváltónkra összpontosul. A gyóntatófülke mellett a falra helyezett emléktáblák bizonyítékai az itt lakók hitének, akik életük szerencsés fordulataiért helyénvalóan a Jóistennek adtak hálát.  

Templomunk óraszerkezetét Bakonyi István órásmester készítette 1938-ban. A toronyban három harang lakik. A legnagyobb a Boldogasszony-harang, valamivel kisebb a Szent Imre- harang, s itt találjuk a halottakat elbúcsúztató lélekharangot is. A Nagyboldogasszony-harang a Mandoušek a spoločnosť harangöntő műhelyből került ki 1922-ben, Majer Imre kamarás megrendelésére. A padlás tetőtéri ablaka gyönyörű kilátást nyújt az esztergomi Szent Adalbert- székesegyházra.

Ilyen a mi templomunk, ahová – mindenkor imádkozva értük – várjuk azokat, akiknek szívét, lelkét eléri az evangélium üzenete.

Magyar Kurír

Az írás nyomtatásban az Új Ember 2023. február 26-i számában jelent meg.