Édes volt az ének a pedagógiai intézet döntőjén

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pályázat célja volt, hogy a katolikus általános iskolák és középiskolák diákjai Szent László király alakjával és életével énekeken keresztül ismerkedjenek meg, és a számukra legkedvesebbek megtanulásával gazdagítsák saját magukat, repertoárjukat, és környezetüket, annak előadásával pedig ünneppé tegyék a jubileumi év hétköznapjait.

A kétfordulós versenyre, nyolcvankilenc pályázattal regisztrált negyvennégy iskola száztizenhárom diákot. A döntőbe jutást az első fordulóba beküldött felvételek alapján választotta ki a szakmai zsűri. A 3-4-es korosztályban 10, az 5-8-os korosztályban 12, és a 9-12. és 13-14-es korcsoportban 11 pályázat keretében, összesen negyvennégy diák jutott tovább.

A döntőre és az azt követő eredményhirdetésre június 8-án került sor. Az esemény megnyitóján Tokár Imre OFM, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) vezetőjén kívül Czibolya Gábor, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztály Szent László-évi kormányzati felelőse, valamint a zsűri elnöke köszöntette a résztvevőket.

A díjkiosztón Gaál Gergely, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Szent László-év Tanácsadó Testületének az elnöke, és Okos Márton, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Szent László-év Tanácsadó Testületének a tagja volt jelen. Gaál Gergely köszöntőjében elmondta, hogy az embert a többi teremtménytől megkülönbözteti a művészetek élvezésének a képessége, kiemelkedően a zenélésre, az éneklésre való képessége. Így különleges dolog, amikor zenével kapcsolatban gyűlnek össze az emberek. Elmondta azt is, hogy Szent László sok mindenre emlékeztet bennünket. Emlékeztet arra, egy olyan korban volt a magyarság királya, amikor az ország erős és jelentős szerepet töltött be Európában, arra, hogy nekünk, magyaroknak ma is van feladatunk a keresztény európai civilizáció védelmében, és a saját életünkben is van feladatunk, hősökké válhatunk, ahogy az egyházi énekben is elhangzik: „Had legyünk mi is tiszták, hősök, szentek!”

Ezt követően a zsűri tagjai értékelték és foglalták össze a kétfordulós verseny tapasztalatait, élményeit, osztották meg a gondolataikat, javaslataikat a diákokkal és felkészítő tanáraikkal.

A zsűri elnöke, Szvorák Katalin, - Kossuth és Liszt díjas népdalénekes, előadóművész elmondta, hogy nagy öröm volt látni, hogy a diákok nagy része mennyire fölkészült, ami mögött a felkészítő pedagógusok több hónapos nehéz munkája is áll. Tanulságként megfogalmazta, hogy előadóként kiállni nem egyszerű dolog, hiszen az éneklés örömét kell a közönség felé sugározni, amihez az embernek meg kell ismernie és meg kell szeretnie a saját hangját. Hangsúlyozta, hogy kellő önállósággal és kellő hangmagasságban kell tudnia elénekelnie a versenyzőnek az éneket. Kodály gondolatait idézte zárásként a művésznő, miszerint „magyarnak születni ma már nem lehet, azt mindenkinek magának kell megszereznie” - majd hozzátette, hogy a döntőben résztvevők megszerezték ezt a magyarságot, és jelesre vizsgáztak belőle.

Almainé Szabó Margit Gabriella ének-zene szakos pedagógus, szaktanácsadó, a zsűri tagja elsősorban a pedagógusokhoz szólt. Elmondta, hogy a népdal és a népének a legmagasabb rendű formában tárja a gyermekek elé a nemzeti értékeinket éppúgy, mint azokat, amit a zenével szeretnénk megtanítani. A verseny során olyan csodálatos értékek tárultak föl, amit a későbbiekben is fontos táplálni. Elmondta azt is, hogy fontos, hogy egy tematikán belül is különböző énekeket ismerjenek a diákok a magabiztosság elnyerése céljából, illetve mennyire fontos, hogy a külső megjelenésünk által a szívünk is ünneplőbe öltözzön.

Medgyesy S. Norbert – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészet és társadalomtudományi karának docense, Az énekek Szent László király tiszteletére c. énekeskönyv társszerkesztője összefoglalójában az énekválasztásról szólt. Kiemelte, hogy a döntő ünnepén elénekelt énekek visszakerültek a megérdemelt helyükre. 8-14 éves fiatalok magyarul vagy latinul énekelték a gregoriánt éppúgy, mint a népénekeket. A gregorián az egyház anyanyelve, amiből a Magyarországról és Szent Lászlóról szóló tételeket adtak elő a versenyzők. A népénekekkel megszólalt Kájoni János világa, Csíksomlyó, a Cantus Catolichi, megszólaltak a hivatalos, barokk énekeskönyvek és azoknak a falusi iskolai tanítóknak a világa, akik ezt másolták, akik ezzel tanítottak történelmet, mint egykor a regösök. Zárszóként kiemelte, hogy az ország legkisebb településeiről is érkeztek pályázatok, akik Szent László által a szépet és a jót tanulták, és kérte, hogy Szent László tiszteletét, szellemiségét őrizzék meg és vigyék a szívükben magukkal a versenyzők.

Az eredményhirdetéskor nem csupán a helyezettek kaptak jutalmat, hanem a Nemzetpolitikai Államtitkárság jóvoltából minden döntőbe jutott diák és felkészítő pedagógusa emlékül kapott egy, a már második kiadását megélt „Énekek Szent László Király tiszteletére” című könyvet.

Korcsoportonkénti első díjat nyert: Varga Áron (Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Óvoda és Kollégium, Sopron; felkészítő tanára: Horváth Ibolya), Mangold Damján (Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Mohács; felkészítő tanára: Horváthy Lenke), Kapitány Virág (Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kolégium, Óvoda és AMI, Nyíregyháza; felkészítő tanára: Tarczyné Alföldi Anikó).

A díjazottakról bővebb információt ITT olvashatnak.

Forrás: Barcsák Marianna/Katolikus Pedagógiai Intézet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír