Egzisztens szövetek – H. Nagy Péter: Evidens közegek

H. Nagy Péter kutatói, szerkesztői és tanári elhivatottságának immár több irodalmárnemzedék köszönheti az értelmezői nyitottság és szakszerűség átörökölt ethoszát; emellett a szerző életművének sokszínűsége is igen szembetűnő. Nevéhez köthető a modern (például Ady) és kortárs (Kovács András Ferenc stb.) költészeti formációk elemzésén túl a természettudományos nézőpontok hasznosítása a popkultúra-kutatásban; de a szlovákiai magyar kultúraszervezésben is elvitathatatlanok az érdemei.

Míg a populáris kultúra – legjobb változataiban – a „magas” művészet kódjait működteti, addig H. Nagy Péter ennek fordítottjára is képes: a tudományos nézőpontot és szókészletet olvasóbarát módon hozza játékba, miközben kommersznek tekintett műalkotásokat vesz igen komolyan. Így jár el ezúttal is, s újabb taggal bővül egyik könyvsorozata: a Párhuzamos mintázatok és a Médiumközi relációk után az Evidens közegeket vehetjük kezünkbe.

A fülszöveg szabatos ajánlása szerint a kötet „a járványfikciók, a kortárs próza, a magyar költészet, az ismeretterjesztő irodalom és a sorozatesztétikák megközelítéséhez társít kapcsolatrendszereket”. Ennek megfelelően Robin Cook orvosi krimijétől Bram Stoker Drakuláján és Jeff VanderMeer sci-fi-trilógiáján át olyan kortársainkig ér a figyelmi módszeresség, mint a fantasyíró Moskát Anita vagy a költő-műfordító Tatár Sándor – kitérve tudós teljesítményekre és spekulatív fikciós sorozatokra is. Kíváncsiság, mégpedig egészeket célzó, rendszereket kereső kíváncsiság a H. Nagy Péteré. Ebből következik írásainak tárgyilagosan derűlátó tónusa is – egy felvilágosult transzhumanizmus jegyében.

A szövegek a személyes hitel vízjeleitől sem fáznak: „Régóta kedvelem a science fictiont. És régóta foglalkozom tudománynépszerűsítéssel is” (81.) – ugyanakkor eszmetörténeti távlatban is eszméltető tételeket közölnek: „Az egzisztencialista filozófia volt ugyanis az – nagyon leegyszerűsítve –, amely az idegenséget és az identitást aszimmetrikusként fogta fel, míg az attól eltérő előfeltevésekből kiinduló kortárs identitáselméletek azt hangsúlyozták, hogy – mivel az identitás teremtése egyidejűleg szükségszerűen alteritás teremtését jelenti – a sajátból kizárhatatlan idegenség vagy másság hozzáférhetetlensége nem akadálya, hanem kifejezetten előnyös feltétele a megértésnek.” (87.)

Mellékes alaki körülménynek tűnhet, de érdemes jelentést tulajdonítanunk annak a megoldásnak, hogy amíg a kötetben egyetlen szövegfolyamba szervesülnek a tanulmányok, addig a tartalomjegyzékben fejezetszámokat találunk. A hét ciklusban szereplő dolgozatok száma (1-2-3-4-3-2-1) tetszetős szimmetriát mutat, a visszatérés és újrarendeződés koncepciója mellett a hálózatos építkezés elvére is rámutatva. Ez a formális sajátosság a vizsgálati módszertan fő jellegzetességével rokon: H. Nagy Péter tudomány-népszerűsítő értekezései jó ideje a tudomány-, kultúra- és művészettípusok közti átfedések és áthatások előnyei mellett érvelnek.

Az Evidens közegek kötetcím a filozófus-esztéta Gadamer eminens szövegek kifejezésére játszik rá. Ennek nyomán a világot alkotó létformák és létrendek akár az egzisztens szövetek formulával is leírhatók volnának. Volnának? Hiszen megtörtént: H. Nagy Péter új könyve filmekkel, regényekkel, versekkel és tanulmányokkal szövetkezve kínál közelítési módozatokat az emberi és az emberen túli térségek szövedékes titkaiba.

H. Nagy Péter: Evidens közegek, Dunaszerdahely, Nap Kiadó („kaleidoszkóp könyvek” 37.), 2023.

Fotó: Nap Kiadó

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. március 3-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.