Elhunyt Rétfalvi Sándor, a kortárs magyar szobrászat kiemelkedő alkotója

Kultúra – 2021. július 22., csütörtök | 15:12

Életének 80. évében, 2021. június 27-én elhunyt Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egyik alapítója, professor emeritusa, Nagykanizsa és Pécs város díszpolgára.

Rétfalvi Sándor 1941. május 31-én született a kárpátaljai Máramaros megyei Aknaszlatinán. Középiskolai tanulmányait 1955 és 1959 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium képzőművész tagozatán végezte Somogyi József tanítványaként. Felsőfokú tanulmányait 1959 és 1964 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán folytatta, ahol mesterei Szabó Iván és Pátzay Pál voltak.

1963-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, később pedig a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálékon. 1967-ben a villányi nemzetközi szobrászszimpózium alapító szervezője és egyik irányítója volt a Gyimóthy-villában, amelyből aztán a Siklós–Villány–Nagyharsány Alkotótelep nőtte ki magát.

A siklós–villány–nagyharsányi szobrász-alkotótelep és a Gyimóthy-villa

1964-ben fél évig St. Margarethenben (Szentmargitbánya, Burgenland, Ausztria) a Symposion Europäischer Bildhauer (Európai Szobrászati Szimpózion) ösztöndíjasaként egy művésztelepen élt, és Karl Prantl osztrák szobrászművész mellett tanult és alkotott.

Ezt követően a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára, 1968 és 1974 között pedig művészeti igazgatója volt.

1972–1982-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek (MKISZ) Dél-dunántúli Szervezetének volt a vezetője. 1974-ben ösztöndíjjal a lengyelországi Orońskóban volt, majd 1980-ban egy hónapot töltött a Római Magyar Akadémián, ahol Amerigo Tot mellett megtanulta a viaszveszítéses bronzöntés technikáját, amelyet hazánkban elsőként ő alkalmazott.

Munkássága során főként kő- és bronzanyaggal dolgozott: köztéri szobrokat, emlékműveket, kisplasztikákat készített. Az éremművészetben is maradandót alkotott: 36 öntött és vert bronz személyi érmet és plakettet jegyez tőle a numizmatikai szakirodalom.

1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetemen a rajz- és vizuális nevelés szakemberképzés tanszékvezető docenseként, majd a pécsi szobrászszak tanszékvezetőjeként dolgozott. Nagy szerepe volt az egyetemi szintű képzés kidolgozásában.

1990-ben a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója lett. 1993-tól a fémszobrászat szakirányt irányította, 2000-től pedig az integrált Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Szobrász Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 2000 és 2011 között a kar doktori iskolájának vezetője volt.

Tanulmányúton járt Ausztriában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és a Szovjetunióban.

1964-től több tucat köztéri alkotását állították fel, többek között Budapesten, Pécsen, Mohácson, Szigetváron, Harkányban, Bólyban, Nagyharsányban, Veszprémben, Székesfehérváron, Kishajmáson, Kunfehértón, Balatonlellén, Nagykanizsán és Lentiben, de található alkotása Olaszországban (Róma), Ausztriában, Lengyelországban és Németországban is. Művei Magyarországon és külföldön számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek.

Feltámadt Krisztus szobra – Pécsi székesegyház, kanonoki-püspöki kripta 
(bronz, 1983)

Munkássága során több elismerésben is részesült: 1978-ban Munkácsy-díjat vehetett át, 1998-ban Magyarország Érdemes Művésze lett, 2001-ben Martyn Ferenc-díjjal tüntették ki, 2002-ben pedig neki ítélték Pécs Város Művészeti Díját. 2006-ban a siklósi vár nyári időszaki kiállításán, a Siklósi Szalonon Pécs városi díjával, Bükkösdi-emlékéremmel jutalmazták. 2016-ban a képzőművészetben és az oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért, illetve Pécs város művészeti életében elért sikereinek elismeréséül Pro Civitate díjat vehetett át. Két város is díszpolgárává választotta: Nagykanizsa 1998-ban, Pécs 2019-ben.

 

Nagysándor József honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú szobra Pécsen  
(kő és bronz, 1993)

Életművéről Kovács Péter 2006-ban jelentetett meg monográfiát, amelyben Mendöl Zsuzsa állította össze a munkásságáról szóló szakirodalmak listáját.

Aranybulla-emlékmű a székesfehérvári Csúcsos-hegyen (mészkő, 1972) 

Felesége R. Fürtös Ilona (1941–2012) Munkácsy-díjas textilművész, textiltervező, egyetemi adjunktus volt. Gyermekeik sem szakadtak el a művészettől és az alkotó munkától: Rétfalvi Bernadett művészetterapeuta Németországban, Rétfalvi Orsolya könyv- és papírrestaurátor, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományvédelmi szakembere, Rétfalvi Donát DLA építész, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának egyetemi docense, Rétfalvi Sándor Soma pedig fotóművész.

Rétfalvi Sándor Pécs városában egyházi megrendelésre készített, vallási témájú alkotásairól Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető készített kronologikus áttekintést, amely a Pécsi Egyházmegye honlapján, ITT olvasható.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pécsi Egyházmegye; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria