Jézusról nevezett Los Andes-i Szent Teréz, kármelita apáca

Jómódú, elkötelezett keresztény családban született 1900. július 13-án, Santiago de Chilében. Eredeti neve Johanna Fernández Solar volt. Nagy családban nőtt fel, három fiú- és két lánytestvére volt.

Kislányként olvasta el Lisieux-i Szent Teréz önéletrajzát, amely nagy hatást gyakorolt rá, és megszületett benne a vágy, hogy Terézhez hasonlóan a kis dolgokban is Istennek szentelt életet éljen. Szigorú önnevelésre adta magát, és a kissé elkényeztetett, makacs és önző gyerekből hamarosan önfeláldozó és figyelmes lány lett. A benne élő szeretet nagy intelligenciával párosult, és felismerte, hogy a hitnek tettekben kell megmutatkoznia. Elsőáldozása után egészen különleges, misztikus kapcsolatot ápolt Krisztussal. Több alkalommal is kapott egyéni kinyilatkoztatásokat.

A Sacré Coeur nővérek intézetében tanult. Tizennégy éves korában már be akart lépni a kármelbe, de erre még várnia kellett. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy Istennek szentelt, aszketikus, imádságos életet éljen a világban. A legapróbb dolgokban is az evangéliumot követte. Tizenöt évesen egyéni tisztasági fogadalmat tett. Ugyanakkor nem fordult el az emberektől, sok barátja volt, szeretett sportolni, kedves, vidám és kommunikatív lány volt. Barátai is tudtak elköteleződéséről, és szívesen kértek tőle tanácsot, amikor lelki problémáik voltak.

Életszentsége akkor teljesedett ki, amikor 1919-ben belépett a Los Andes-i kármelita kolostorba – itt kapta a Jézusról nevezett Teréz nevet. A közösségben is hamar felismerték, hogy életében egészen különleges módon jelen van Isten.

Egy egyéni kinyilatkoztatásból régóta tudta, hogy fiatalon meg fog halni, és ezt egy hónappal a halála előtt gyóntatójának is elmondta. Ezzel együtt boldogan, derűsen és bizalommal élte a noviciátust. Apostolkodni kezdett: több emberrel levelezett, megosztotta másokkal életének és Isten-kapcsolatának történetét.

Három hónappal a huszadik születésnapja előtt tífuszt kapott. Egészsége gyorsan romlott, életveszélyes állapotba került, ezért engedélyezték neki, hogy idő előtt letegye szerzetesi fogadalmát. Végül ő sem kerülhette el a misztikusokat kínzó belső kísértéseket. Ám lelkiereje és derűje nem csökkent. 1920 nagyhetében, április 12-én halt meg.

Forrás: Vatican.va; Magyar katolikus lexikon; Wikipédia

Fotó: Wikimédia Common; Vatican News

Magyar Kurír
(sza)