Kincsek az amszterdami Rijksmuseumból

Elképesztően nagy ez a szám. Az ember még hétszáz művet is nehezen tud elképzelni együtt, nem hogy ennyit. 1969-ben Budapesten, a Műcsarnokban megrendezett nagyszabású Vasarely-kiállításon láthattunk valamivel több mint hétszáz műalkotást, a Franciaországban élő magyar származású mester műveit. Emlékszem, milyen elképesztő volt ez a tárlat, máig ható, egyedülálló élményt jelentett. 

Manapság azonban más a helyzet, legalább is egyelőre, hiszen minden múzeum zárva van. Igaza van Baán László miniszteri biztosnak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának, aki az egyik legutóbbi interjújában azt mondta: „A digitális térbe kényszerült kiállítások, tárlatvezetések, oktatási programok, legyenek bármilyen professzionálisak, nem pótolják az élő múzeumi élményt.” A jelenlétet valóban semmi sem pótolhatja. Az otthonról, magányosan végzett munkára is igaz ez, legalábbis egy szerkesztőség esetében bizonyosan. 

Az új technikák azonban mégiscsak a segítségünkre lehetnek. A digitalizálással új dimenziók nyílnak meg a művészetkedvelő közönség előtt, és most, amikor nem látogathatunk el a kiállítások helyszínére, ez különösen sokat jelent. A festmények és más műtárgyak a számítógépen elérhető nagy felbontású képeken ritkán látható közelségbe kerülhetnek a néző számára. Rembrandt Éjjeli őrjárat című hatalmas vásznáról is készült digitális változat, amely a restaurálás folyamatába enged betekintést az interneten. (A Mértékadó tavaly július 6-i számában mi is beszámoltunk róla.) 

A festményeket és más kiállított alkotásokat a legtöbb esetben csak egy bizonyos távolságból nézhetjük meg a múzeumokban. Ha közelebb mennénk hozzájuk, a teremőrök ránk szólnának, hogy lépjünk hátrébb, mert esetleg bekapcsolhat a riasztó. Így aztán nem látjuk eléggé a részleteket, amelyek pedig fontosak, hiszen nem feltétlenül csak az ördög lakozik bennük. A kép összhatása akkor érvényesül jól, ha kicsit távolabbról, néhány méterről nézzük. Ám ha kíváncsiak vagyunk az ecsetkezelésre vagy a vászonra felvitt festékréteg vastagságára, ezt csak közel hajolva érzékelhetjük. 

A Rijksmuseum online tárlatának nagy felbontású képei közel hozzák a látogatókhoz az alkotások részleteit. Johannes Cornelisz Lány kék ruhában (1641) című képén még a festék töredezettsége is jól kivehető a vásznon. A hollandus festő a 17. század egyik elismert portretistája volt. Egy barátságos, jól táplált fiatal lány arcképe jelenik meg előttünk a maga bájos szépségében. 

A digitalizált alkotások sokaságából kiemelkedik egy igazi remekmű: Rembrandt Jeremiás próféta siratja Jeruzsálemet (1630) című alkotása. A művész az idős próféta tökéletes megfestésére koncentrált. Jeremiás szomorúan néz maga elé, hiszen bevált a jóslata: a háttérben balra láthatjuk az égő Jeruzsálemet. Az erős fény-árnyék hatás felerősíti és plasztikussá teszi a figurát.

Ha tovább keresgélünk a képek között, a szemünkbe tűnik egy másik, kevésbé ismert Rembrandt-alkotás is, amely a Titus szerzetesi ruhában címet viseli. A festő fiát láthatjuk a képen ferences habitusban, a rend szabályainak megfelelően szerénységet és alázatosságot tükröző arccal. Durva köpenye éles ellentétben áll barátságos tekintetével. Talán éppen csendes önvizsgálatot tart.

A rengeteg műalkotás közül tényleg csak találomra lehet kiválasztani egyet-egyet. A festményeken kívül vannak itt szobrok, rajzok, iparművészeti remekek, távol-keleti művek, bútorok és még sok minden más.

Johannes Vermeertől – más néven Vermeer van Delfttől –, mint tudjuk, csak igen kevés alkotás maradt fenn. A delfti származású művész egyik legmegkapóbb műve a Levelet olvasó nő címet viseli. A leheletfinoman megfestett képen egy kedves arcú, áldott állapotban lévő fiatal nőt láthatunk, aki éppen egy levelet olvas. A vékony rétegben felvitt olajfesték, az ecsetvonások szinte nem is látszanak a festményen. Nem úgy, mint Van Dyck, Rembrandt vagy Rubens képein. Az egyszerűen berendezett szobában az asztal előtt áll a kék ruhás nőalak. A festmény kitűnően adja vissza a 17. századi fejlett holland polgári miliő hangulatát.  

A Papageno című hírportál a következőket írja az amszterdami múzeum digitálisan elérhető alkotásairól: „A holland múzeum összesen 709 ezer művészeti alkotást digitalizált, melyek ingyenesen tekinthetők meg. A Rijks Studio nevű online kollekciót egy felhasználóbarát felületen tették közzé, ahol nem csak részletes leírások olvashatók, hanem le is lehet tölteni és szerkeszteni az adott műalkotás képét.”

Érdemes tehát ellátogatni ide, a holland múzeum kínálta honlapra, a Rijks Studióba. Csak ajánlani tudom, hogy akinek számítógépe, laptopja vagy tabletje van, bátran keresse föl a múzeum online tárlatát. Biztosan állíthatom: nem fog csalódni.

Fotó: Wikimedia Commons

Mészáros Ákos/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. február 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.