Ősi ellenszer, versekbe szedve – Gál Csaba kötetéről

Kezünkben tehát a „papírba csomagolt” ellenszer, csak lapozni, olvasni, ízlelni kell. A verseket, persze. És ha így teszünk, akkor hamarosan világossá válik előttünk, hogy a Gál Csaba által ajánlott, hétköznapi bajainkra való lelki ellenszer bizony a mottóban említett igazság, illetve annak keresése, valamint az őszinte, emberhez méltó élet. Az igaz élet. 

Az eddig öt önálló verseskötetet maga mögött tudó, egyébként kecskeméti származású Gál Csabát – aki rendszeresen publikál például a Vár és a Vár Ucca Műhely folyóiratokban – folyamatosan foglalkoztatja világunk változása, modern korunk és az ősi tanítások, viselkedésformák kontrasztja, a hittel és anélkül élés lehetősége, de a történelmi alakok, tragédiák is megjelennek költői palettáján. Sőt, egyszerű hétköznapi megfigyelésekből is merítkezik – legalábbis a versek ezt mutatják. Filozofikus gondolatait jellemzően központozás nélküli szabadversekben fejezi ki, de van példa úgymond szabályosabb, központozásos versre is. A rímelés is jellemző, ráadásul remek rímekre bukkanhatunk a verseket olvasva, például a November című szerzeményben: „szűz hóval terhes ég / influenzafelhő / az elcsúszásveszély / ilyenkor megnő / ködbe és kabátba / burkolódzó város / novemberbe zárva”. Csupán egy részlet ez az amúgy is rövid versből, de talán érzékelhető a jó ritmus, a kreativitás. 

Az Ellenszer című kötet négy ciklusra tagolódik, ezek A lepel lehull, a Vasárnap nagy a veszély, az Elég minden nap és a Virrasztás résnyílásig címet kapták. Mind egy-egy verscím az adott ciklusból, s ha megnézzük a szövegeket, mindegyikben valamilyen transzcendens tartalom mutatkozik meg. Apokaliptikusnak tűnő, de inkább csak fásult, lemondó hangvételű utazás valahová, a jövőbe. Furcsa, időjárás-jelentésnek álcázott figyelmeztetés valami nagy veszély közeledtére. Világunk múlandósága, a jelen pillanat és a szó kiemelt szerepének hangsúlyozása. Az éberség, a figyelem, a várakozás perceinek, óráinak, napjainak ábrázolása az ég, a természet változásával. 

A versekben gyakoriak a biblikus utalások, motívumok. Például: kenyér, bor, bárány, örökkévalóság, evangélium, harminchárom méteres magasság (Állványvers). Az Ellenszer sem kivétel, természetesen. Nézzük meg ezt a verset kicsit jobban. „nem placebo ha / beveszed már hat / tőle rosszul vagy / jól érzed magad” – így az első versszak. Érdekes a tagolás, és nem mindegy, hogyan olvassuk, mert ettől függően egészen más lehet a jelentés. Például: „tőle rosszul vagy”, illetve: rosszul vagy jól érzed magad tőle. Ki mit él át, ha előkerül az igazság. Amely „univerzális”, „méregtelenít”, ráadásul nincs mellékhatása. Kijózanító, és ha alkalmazzuk, akár függőséget is okozhat. Szívesen használják olyanok, akik a nevében hirdetnek bizonyos tanokat, az igazságot emlegetve követnek el bűnöket. Ismerős, ugye? „hamis próféták / hivatkoznak rá” – ám ha valóban megjelenik, akkor „felbukkanása / minden zsarnokság / végső halála”. És hogy hol található meg eredeti formájában? „visszahúzódik / gyermekek tiszta / tekintetébe / régi barátok / kézfogásába / a borba / a vérbe”. 

A könyvet Pék Eszter Anna találó illusztrációi díszítik: a fekete alapon élénk színű, elfolyó motívummal ellentétben állnak a belív fekete-fehér grafikái – némelyik éles pengére, mágnesre emlékeztet. A szavak is lehetnek éles, szemfelnyitó pengék, ugyanakkor magukhoz vonzó mágnesek is.

Ám jelzem: nem ennyire szigorú a könyv, bizony, nyomokban humort is tartalmaz. Ráadásul egy-egy verset maga a költő zenésített meg, ezek elérhetősége lábjegyzetben szerepel. 

Ilyen hát a Gál Csaba által is kínált, de ősi ellenszer, amelyet könnyedén és bármikor „magunkhoz vehetünk”. Például e kötet által is.

Szerző: Bokros Judit

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. május 21-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.