Bencés apát elektromos gitárral – Notker Wolf nyolcvanéves

A többi kontinensen természetesebb módon élik a kereszténységet. Az emberek egyszerűen nyitottabbak a transzcendenciára, a földi létnél nagyobb valóságra. Világviszonylatban nézve igen eleven életet látok az Egyházban. Az Egyháznak ugyanakkor sok nem keresztény, illetve keresztényellenes áramlattal és vallással is szembe kell néznie, illetve párbeszédbe kell lépnie az emberiség humánusabb és békésebb jövője érdekében. Azonban az úgynevezett „harmadik világ” egyházaiban sem minden arany, ami fénylik. Mindenütt vannak szentek és bűnösök. Az Egyház valódi hajtóereje, motorja maga Isten Lelke. Tőle várom az Egyház megújítását.

Ferenc pápa az Egyházban megszüntette a félelmet, amely sok területen nyomasztó volt. Ő nem egyházjogi szempontból gondolkozik, hanem az evangéliumból indul ki. Igehirdetésének középpontjában Istennek emberré lett, irgalmas szeretete áll, amely mindenkire ugyanúgy vonatkozik. A püspököktől és a papoktól is ezt az új pasztorális stílust kéri, felszólítja a társadalmat a szolidaritásra a szegényekkel, az elfeledettekkel, azokkal, akiket kirekesztettek a társadalomból. Kollegiális, közösségi stílust kezdeményezett. Azt várom tőle, hogy Egyházunkat szavahihetővé teszi modern korunkban azáltal, hogy az üdvösség örömhírét megszabadítja a rárakódott történelmi terhektől.

„Minden erény anyja a helyes mérték” – mondja Benedek a Regulájában (RB 64,19). Alapító atyánk értékeli mindazt, ami ebben a világban van, de nem függ tőlük, nem engedi, hogy azok fogva tartsák. Ha távolságot veszünk az evilági dolgoktól, és elszakadunk tőlük ahelyett, hogy rabjaivá válnánk, akkor leszünk szabadok és boldogok. Így megszabadulunk sok gondtól, „gond-talanok” lehetünk, és be tudjuk engedni az életünkbe a boldogságot.

A teljes interjú ITT olvasható.

Forrás és fotó: Vigilia szerkesztősége Facebook-oldala

Magyar Kurír