Elhunyt Sill Aba, a legidősebb magyar ferences

Megszentelt élet – 2018. április 6., péntek | 12:35

Életének 93., rendbe lépésének 77., ünnepélyes fogadalmának 69., papságának 68. évében április 5-én Szombathelyen elhunyt Sill Aba, a legidősebb magyar ferences.

Sill Ferenc néven született Csallóközcsütörtökön 1925. augusztus 12-én. Tanulmányait Pozsonyban és Dunaszerdahelyen végezte, majd Esztergomban, a Ferences Gimnáziumban érettségizett. 1941-ben lépett be a ferences rend Szűz Máriáról nevezett rendtartományába. A noviciátust Búcsúszentlászlón végezte, majd a rend szombathelyi teológiai főiskolájára, később a budapesti Hittudományi Akadémiára került. 1949-ben tett örökfogadalmat. 1950-ben szentelték pappá Szombathelyen.

Sill Aba a  szerzetesrendek feloszlatását követően a rendi kereten kívülre, a Szombathelyi Egyházmegye állományába került. 1953-ban doktori fokozatot szerzett. Körmenden és Egerváron volt káplán, majd Nagypáliban lelkész. 1956-tól az egyházmegyében központi szolgálatokra kapott megbízást, így volt szentszéki jegyző, az Egyházmegyei Könyvtár igazgatója, szentszéki kötelékvédő, esperes, főiskolai tanár. Lelkipásztori szolgálatait ezekben az években Szombathelyen lelkészként, Táplánszentkereszten és Tanakajdon plébánosként végezte. 1986-ban a szombathelyi székesegyház plébánosa lett. A szerzetesrendek újraindulásakor 1989-ben, innen tért vissza a rendi keretbe. A szombathelyi kolostor házfőnöke és a Szent Erzsébet Plébánia plébánosa lett. 1990-től 1993-ig a Szűz Máriáról Nevezett Ferences Rendtartomány tartományfőnöke, később vikárius provinciálisa, majd rendi tanácsosa volt. Életének utolsó évtizedében mint lelkipásztor tevékenykedett Szombathelyen, szinte mindvégig aktív szellemi életet élve.

Lelkipásztori szolgálatain túl számos tudományos munkát publikált, hazai és külföldi konferenciákon vett részt. Egyházjogi, egyház- és helytörténeti munkái, cikkei jelentek meg. Művei közé tartozik a Csütörtök mezőváros krónikája, A szombathelyi Püspöki Palota című munka. Szerkesztője és társzerzője volt A 200 éves Szombathelyi Egyházmegye Emlékkönyve című kötetnek. Tanulmánya jelent meg a Vigília, a Vasi Szemle, a Vasi Honismereti Közlemények, a Burgenländische Heimatblätter című folyóiratokban, az Oberwart monográfia, a Levéltári Évkönyv, a Magyar Katolikus Almanach kiadványaiban. Vezetőségi tagja volt a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösségének, szerkesztőségi tagja a METEM tanulmányköteteinek. Szellemi és társadalmi feladatvállalásaiért 2010-ben Vas Megyéért-díjban részesült. Élete utolsó harmadában alapítványt hozott létre a határon kívülre szakadt, különösen a Felvidékről származó fiatalok tanulmányainak támogatására. 

Temetésének időpontjáról a rend később intézkedik.

Forrás és fotó: Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria