Levélben köszöntötte a megszentelt életet élőket a vatikáni kongregáció

„A kedves ünnepnap előestéjén” köszönti a levél a megszentelt személyeket „az Istennek szentelt csodálatos hivatás jegyében, mely sokféle módon ragyogtatja fel az Isten emberek iránti szeretetét”. „Február 2-án ünnepeljük a megszentelt élet 25. napját, amikor a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa este fél hatkor szentmisét mutat be, sajnos most a megszokott örömteli arcok nélkül, melyek pedig hálás kifejeződései a szerzetesi életnek.”

A kongregáció levele a „szociális távolságtartás mostani kötelező légkörében közelségéről biztosítja a megszentelt élet tagjait”. A kongregáció figyelemmel követi a különböző országok közösségeinek az életét, ahonnét egyszerre „érkeznek hírek a járványról, fertőzésekről, halálról, félelemről és betegségekről”. Ugyanakkor jönnek üzenetek „a szenvedés próbálta hűségről, bátorságról, csendes helytállásról és törődő segítségnyújtásról”.

„Noha nem tudunk mindenkit név szerint említeni – szól a levél személyes hangon –, de mindenkire Isten áldását kérjük, hogy tudjatok az én világából a mi világába eljutni, tudatában annak, hogy

ugyanabban a bárkában vagyunk, mindnyájan törékenyek és irányvesztettek, ám mégis fontosak egymásnak, az együtt evezés közös hivatásával”

– idézett a levél Ferenc pápa tavaly március 27-i rendkívüli imájából, melyet az üres és esőáztatta Szent Péter téren, a bazilika lépcsőin mondott el. „Legyetek napjaink szamaritánusai, győzzétek le a bezárkózást, az önsajnálatot, és ne csukjátok be szemeteket sok-sok ember fájdalma és szenvedése előtt. A kongregáció levele idéz Ferenc pápa Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) enciklikájából, mely közös cselekvésre szólít, hogy „mindenkiben megszülessen a testvériség iránti egyetemes vágy”.

A kongregáció levele felsorolja a megszentelt élet különféle típusait, a szerzetesek és szerzetesnők, a világi intézmények tagjai, a szüzek rendjének a fogadalmasai, a remeték, az apostoli élet társaságaiban elkötelezett személyek családját, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy Ferenc pápa Fratelli tutti enciklikáját tegyék életük, képzésük és küldetésük középpontjába. „Mostantól fogva nem tekinthetünk el ettől az igazságtól: mindnyájan testvérek vagyunk, ahogy egyébként talán nem teljes tudatossággal imádkozunk a Miatyánkban, mert hiszen a mindenki Atyja iránti nyitás nélkül nincs szilárd és maradandó értelme annak, hogy a testvériségre szólító felhívásról beszéljünk.”

„Ez az enciklika egy történelmi pillanatban született – amit maga Ferenc pápa az »igazság órájának« nevezett –, drága ajándék a megszentelt élet minden formája számára, mely anélkül, hogy elrejtenénk a testvériségnek okozott sok sebet, megtalálhatja benne próféciája gyökereit.” „A Szentlélek új hívásával állunk szemben. Ahogy Szent II. János Pál arra buzdította a megszentelt személyeket, valóban legyenek a közösségi tapasztalat emberei, és éljék a lelkiséget (Vita consecrata 46.), úgy Ferenc pápa is – ösztönzést merítve Szent Ferenctől, aki a megszentelt élet megannyi intézményének alapítója és ihletője – kitágítja a látóhatárt, és arra hív bennünket, hogy legyünk egy egyetemes testvériség megteremtői, mely őrzője a közös háznak, a földnek és minden teremtménynek” (vö Laudato si’ enciklika). „Mindnyájan testvérek és nővérek vagyunk, függetlenül a hittől, a kultúrától, bárkinek a hagyományától, mert a jövő nem monokróm, nem egyszínű (Fratelli tutti 100.), és a világ egy poliéder test, mely engedi áttűnni a szépségét, éppen saját különböző arcain keresztül.”

„Olyan folyamatokat kell tehát nyitni, melyek kísérnek, átalakítanak és létrehoznak. Terveket dolgoznak ki, hogy előmozdítsák a népek és különböző nemzedékek közötti találkozás és párbeszéd kultúráját, a saját hivatás közösségi tapasztalatából kiindulva, hogy elérjék a föld minden sarkát és minden teremtményt, mint ahogy most a pandémia idején eddig soha nem látott módon tapasztaltuk meg, hogy minden mindennel összefügg” (vö. Laudato si’ enciklika). „Álmodjunk mint egyetlen emberiség, mint egyazon emberi testből álló útitársak, mint a mindenkit vendégül látó egyazon föld fiai, ki-ki saját hite és meggyőződése gazdagságával, mindenki saját hangjával, mindnyájan testvérek” (Fratelli tutti 8.). „Akkor ennek a távlatnak az álmával, melyet kezünkbe, szenvedésünkbe és állhatatosságunkba helyeznek, február 2-án idén is szép ünnepünk lesz, hogy dicsérjük az Urat, és hogy hálát adjunk neki, hivatásunk és küldetésünk ajándékáért”.

A Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja levele végül Szűz Mária és Szent József közbenjárását, valamint az irgalmas Szentháromság Isten áldását kéri a megszentelt személyek számára, João Braz Aviz bíboros prefektus és José Rodríguez Carballo ferences érsek-titkár aláírásával.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír