Melyik fehér reverendás a pápa? – Apátok látogatása a Szentatyánál

– Milyen alkalomból került sor a pápai találkozóra?

– A premontrei rend 2021-ben ünnepli fennállásának kilencszázadik évfordulóját, ennek a jegyében zajlott le a találkozás a Szentatyával. A gödöllői apátság kántorátusa is Rómában tartózkodott ezekben a napokban, három helyszínen is szolgáltak liturgián és koncertet adtak, a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában, itt Pápai Lajos püspök atya mutatott be szentmisét. Fellépett a Premontrei Kántorátus a rend központi templomában a Curia Generalitián és az Aventinus dombon található ősi Szent Szabina-bazilikában is.

– Miként szolgálta a pápánál tett látogatás a premontrei rend 900 éves évfordulójára történő felkészülést?

– A rendünk világszerte készül az évfordulóra, aminek nyilván része lesz a Szentatyával való újabb találkozásunk is, ennek előkészítésére szolgált a mostani látogatásunk. Azt, hogy erre mikor kerül sor, sok mindentől függ, ezért egyelőre nem mondunk pontos dátumot. Ismernünk kell a Szentatya programját, és minket is a világ minden tájáról kell összetoborozni, Ausztriától kezdve az Egyesült Államokig, ezerötszázan tartoznak a rendünkhöz, jelen vagyunk mind az öt kontinensen. Az biztos, hogy Rómában is lesz egy ünnepi konferencia.

– A három említett premontrei apátság – csornai, gödöllői, nagyváradi – hogyan készül a jubileumra?

– Ami már biztos, hogy lesz egy kiállításunk a Nemzeti Múzeumban. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tudományos konferenciával emlékezünk meg az elmúlt kilencszáz évről. Kisebb konferenciák lesznek Csornán, Gödöllőn, Váradon. Nagy ütemben készülünk.

– A premontrei rend megalapítója, Szent Norbert számára sokat jelentett Szent Ágoston személye és tanítása. Miként mutatkozik ez meg a rend karizmájában?

– Nagyon nagy mértékben, hiszen Szent Norbert Szent Ágoston reguláját vette át. Egyes feltételezések szerint Ágoston is egy papi közösségnek írta a regulát, és ez teljesen áthatja a mi életünket. Nem véletlen, hogy az ágostonos kanonokok után minket tartanak Ágoston leghűbb követőinek. Ha a regulánkat összevetjük a legismertebb nyugati regulával, a bencésekével, akkor azt látjuk, hogy nagyobb teret engedünk a lelkipásztorkodásnak a közösségen belül. Az, hogy lelkipásztorkodó rend vagyunk, egészen nyilvánvalóan megjelenik az életünkben.

– A premontrei rend mindig az emberek között élők rendje volt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy befogadnak néhány napra az Egyháztól és Istentől távol élő, de a transzcendens iránt fogékony fiatalokat a csornai monostorba, amint azt a nagysikerű, Szerzetesnek álltam című film bemutatta?

– Ezzel a filmmel mi úgy kerültünk képbe, hogy más kolostor nem fogadta be a két fiatalt, akik megjelenítik a mai magyar fiatalság kilencven százalékát. Nyitnunk kell feléjük, ez nem kérdés. Hol találkozhatunk velük? A legritkább esetben a kolostorokban, sokkal inkább a mindennapokban.

Ha már Ágoston szóba került, ő sem szelíd és jóságos angyalként kezdte, megküzdötte a harcot, amíg eljutott Krisztusig. Az, hogy a fiatalok többsége távol áll Istentől, de megvan bennünk a vágy a transzcendencia után, egy magasabb értékrend iránt, nem csak a mai kor sajátja. Minden korszakra jellemző ez, az evangelizálást mindig újra kell kezdeni.

Nyitott szívvel és lélekkel kell közelítenünk az emberek felé, de nagyon határozottan képviselni, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem ítélkezve, de egyértelművé tenni, hogy mindenki szabadon dönthet ebben a kérdésben. Ez hatalmas ajándék. Ebben kell segítenünk az Istentől távol élő, de őt kereső fiatalokat.

Fotó: Csornai Premontrei Apátság Facebook-oldala

Bodnár Dániel/Magyar Kurír