Ártatlan életek kioltása Isten elleni merénylet – A bécsi terrortámadás a teológus szemével

Párizs és Nizza után most Bécset is utolérte a baj. A korlátozó intézkedések életbe lépése előtti estén az enyhe időjárást kihasználva az emberek még egyszer sétára indultak a belvárosban. Sokan vannak a kávéházakban és az éttermekben, a légkör mindenütt oldott. És akkor hirtelen lövések dördülnek. A merényletek a Seitenstettengassa közelében kezdődnek, ott, ahol a zsidó hitközösség zsinagógája és székhelye található, majd a belváros további hat pontján is lövéseket adnak le.

A tereken és szórakozóhelyeken tartózkodó ártatlan polgárok a célpontok, mintha a merénylő a nyugati életstílussal akarna leszámolni. Néhány perc elteltével a rendőrség ártalmatlanná teszi az elkövetőt.

A kora reggeli órákban átkutatják a lakását. A nyomozásból kiderül, hogy az Iszlám Állam szellemi környezetéhez tartozik.

Az Iszlám Állam szélsőséges ideológiát képvisel. Az erőszak jegyében álló archaikus teológiát hirdet, amelyen belül pusztító erejű szövetségre lép egymással az Istenért vállalt halál és az Istenért elkövetett gyilkosság. A bombát robbantó ember a paradicsomba repítheti magát, hangzik az ideológia ígérete. A hívők és a hitetlenek éles megkülönböztetése alkotja azt a szellemi dinamitot, amely oly veszélyessé teszi a militáns dzsihadizmust.

Az erőszak nyelve

A sokk és a gyász nem jogosít fel arra, hogy a merénylő fundamentalizmusára az iszlám fundamentalista bírálatával feleljünk. Sebastian Kurz szövetségi kancellár maga is nagyon józanul nyilatkozott, s azt mondta, hogy sem a lakosság valamely csoportját, sem valamely vallási közösség tagjait nem nyilváníthatjuk ellenségnek.

„A szélsőségek és a terroristák az ellenségeink. Nem a keresztények és a muszlimok között van feszültség, hanem a civilizáció és a barbárság harcol egymással.”

Valóban nagy hiba lenne, ha konfliktust gerjesztenénk a keresztények és a muszlimok között. A muszlimok túlnyomó többsége békés állampolgár. Ausztriában 1912 óta létezik iszlámtörvény, amely nagyban hozzájárult a muszlimok integrációjához. Ugyanakkor felmerülnek kérdések. A legfontosabb az, hogyan tudja az iszlám a Korán és más mérvadó források alapján teológiai szempontból egyértelműen elítélni ezeket az Allah nevében elkövetett terrorcselekményeket. Fontos, de e szempontból aligha elégséges annak hangoztatása, hogy az iszlám az irgalom vallása. A Korán több szúrájában is az erőszak nyelve hangzik fel, amelyet a maga történelmi kontextusába kell helyeznünk, és helyes magyarázattal el kell vennünk az élét.

Az osztrák muszlim közösség kifejezésre juttatta, hogy megdöbbenti az elkövetett erőszak. Ez pedig helyes. Ám ezen túlmenően

az is kívánatos lenne, hogy muszlim vezetők ismét világossá tegyék: ártatlan életek kioltása egyértelműen bűn.

A Korán tükrében tilos az öngyilkosság. Isten nevében elkövetett gyilkossággal nem lehet szolgálni Istent, mert az ilyen cselekedet istenkáromlás.

A merénylők nem vértanúk, hanem terroristák. Cselekedeteikért nem számíthatnak sem földi csodálatra, sem túlvilági, paradicsomi jutalomra.

Ne tartsuk áldozatnak a bűnösöket

Valláspolitikai szempontból már az is kényes fejlemény volt, hogy múlt hét csütörtökön harminc fiatal férfi Allahu akbar kiáltásokkal randalírozott Bécs tizedik kerületének egyik templománál. Ezt pedig sok kommentátornál pontosabban felismerték azok a muszlimok, akik hangot adtak tiltakozásuknak, és, amiért csak hálásak lehetünk, szolidaritásukat fejezték ki az Egyház iránt.

Az a jó szándékú magyarázat, mely szerint a fiatalokban azért támadt gyűlölet, mert kirekesztést tapasztaltak a társadalom részéről, áldozatnak teszi meg a bűnösöket, mintha csak a hiányos társadalmi integráció lenne felelős mindenért. A felmérések azt mutatják, hogy az Ausztriában élő muszlimok bő harmada alapvetően nem akar együttműködni a társadalom integrációs törekvéseivel. Ez pedig annak kedvez, hogy veszélyes dinamikákat rejtegető párhuzamos társadalmak alakuljanak ki.

Valláspolitikai szempontból nemcsak a muszlim antiszemitizmus, de a muszlim keresztényellenesség importja is problematikus.

Az osztrák egyházak és osztrák muszlim közösség közötti jó kapcsolattal a baráti hangnemű párbeszéden túl immár a kényelmetlen kérdések terítékre vételének is együtt kell járnia.

És egyáltalán nem csupán az iszlámmal szembeni társadalmi fenntartások tartoznak az ilyen kényelmetlen kérdések közé.

Fordította: Görföl Tibor

Forrás és fotó: Neuer Zürcher Zeitung

Magyar Kurír