Isten adománya vagy az ördög játékszere? – Etika és vallás a mesterséges intelligencia világában

Már régen kinőtt a tudományos-fantasztikus irodalomból az emberi elme alkotta szupergép, a mesterséges intelligencia. Felhasználási területe óriási: a hírközlésben, a kommunikációban, a gyógyításban, a közlekedésben, de a bankszektorban és az igazságszolgáltatásban is segítenek az öntanuló algoritmusok; és széles körben alkalmazzák ezeket a hadászat és a kémkedés, vagy a belőlünk termelt „digitális arany”, az adathalászat, ipari adatelemzés és döntéshozatal kevésbé megnyugtató szektoraiban is. Arra azonban talán kevesebben gondolnak, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése kérdőre vonja a szervezett vallásokat, egyrészt az etikai felelősség, másrészt a filozófiai-antropológiai vetület szempontjából.

Tilesch György figyelmeztet: már megjelent a mesterséges intelligenciát imádó „vallás” a tengerentúlon, és sokan szeretnének a gép által felemelkedni, nagyobb hatalomhoz jutni. Teológiai kérdéseket is fölvet az öntudatra ébredő gép (evangelizálás, megváltás), mindazonáltal az emberek közötti, illetve az ember és Isten közötti személyes kapcsolat nem helyettesíthető. Egyelőre az imitálás korszakát éli a mesterséges intelligencia, ebben azonban látványos eredményeket tud fölmutatni: algoritmusok képesek könyveket, újságcikkeket írni a megadott nyelven, betáplált adatok és stílusjegyek alapján. A világ legjobb sakk-, gó- és videójátékosai ma már nem emberek, hanem algoritmusok.

Nem véletlen, hogy a Szentszék évek óta kiemelt figyelmet fordít a digitális világ, és azon belül is a mesterséges intelligencia fejlődésére. Ferenc pápa novemberi imaszándékában arra szólít, hogy állítsuk az ember szolgálatába ezt a tudást.

Mindnyájan testvérek kezdetű enciklikájában pedig figyelmeztet: fennáll a veszélye annak, hogy az MI birtoklása és nem megfelelő használata tovább növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint akadálya lehet a demokratikus társadalmi berendezkedésnek. Nagy technológiai vállalatokkal (az IBM-mel, a Microsofttal) vette fel a kapcsolatot a Vatikán, etikai kódexet sürgetve a MI-t alkalmazó új eljárásokban.

Tilesch György előremutatónak tartja a Vatikán álláspontját, és a digitális világ humanizálása mellett teszi le a voksát. Mint mondta, a technika pártolói és az attól félők eltérően tekintenek az algoritmusok térnyerésére, a kérdés az: ki és milyen célra vonja uralma alá ezt az óriási hatalmat és gazdasági erőforrást jelentő ágazatot?

Jelenleg ádáz küzdelem zajlik a világban az MI birtoklása körül, és eljött az idő, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat, tájékozódjunk erről a lopakodó, de annál fontosabb erőnek a használatáról.

A Kaliforniában élő magyar mesterségesintelligencia-szakértő legújabb könyvében – mely az USA-ban már megjelent Between Brains címmel a PublishDrive kiadónál 2020-ban, és hamarosan magyarul is megjelenik Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában címmel – külön fejezetet szentel a vallási vonatkozásoknak (Deus ex machina). A szakértő maga is az etikai értékek védelme mellett kötelezi el magát, ezért hozta létre a PHI Intézetet, mely az embert és a civilizációt segítő kiterjesztett intelligencia fejlesztését célzó globális agytröszt, kutatóintézet és tanácsadócég.

A Libri Kiadó így mutatja be a kötetet: „A mesterséges intelligencia a jelen: az MI által uralt korszak küszöbén állunk. Az MI több mint egy technológiai hullám. A 21. században és azon túl ez a hatalom legfőbb forrása, amely táplálja a politikát, az üzleti életet és a társadalmat. Az MI birtokba vette az elménket, a munkánkat és az otthonainkat, átírta a szabályokat, mindez pedig arra ösztönöz, hogy itt az ideje újragondolni civilizációnk alapvető kérdéseit. Az emberi agynak pedig mihamarabb alkalmazkodnia kell a mindenütt jelen lévő mesterséges intelligencia új paradigmájához.

Tudatosan és felelősen kell kezelnünk a lehetőségeket és a fenyegetéseket. Jelenleg a mesterséges intelligenciát körülvevő felhajtás és tájékozatlanság egyaránt súlyosbítják az egyre jobban polarizált és szétszakadó társadalmak problémáit. Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésének iránya és az MI kora még mindig az emberektől függ: a döntések, és így a jövő a tudomány és a techvilág szereplőin, az állami döntéshozókon kívül rajtunk, felelős polgárokon múlik. Tilesch György és Omar Hatamleh az MI meghatározását és előremutató értelmezését tűzik ki célul könyvükben, különös tekintettel a jelenre és közeljövőre gyakorolt hatására.”

A jogász végzettségű, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező dr. Tilesch György az Egyesült Államokban, az informatikai fejlesztések szívében, történelmi központjában, a Szilícium-völgyben él. A mesterséges intelligencia várható hatásaival kapcsolatos jogi, etikai kérdésekben az amerikai Fehér Ház is kíváncsi a véleményére, a Fehér Ház MI Etikai Munkacsoportjának tagja.

Stratégiai és innovációs vezetőként, tanácsadóként dolgozott cégeknek (Microsoft, Ipsos), kormányzati szereplőknek (EU, Fehér Ház, USA haditengerészete, NASA, Dubai, Új-Zéland), nemzetközi szervezeteknek (Világgazdasági Fórum, Madridi Klub). A NASA innovációs vezetőjével, Omar Hatamlehhel közösen írt könyve az MI okozta gazdasági, politikai és társadalmi változásokról, a soha nem látott erejű és sebességű technológiai kihívásokra adandó civilizációs válaszokról idén tavasszal jelent meg angolul, és 2021 elején lesz olvasható magyarul Between Brains: Mesterség és Intelligencia címmel. Tilesch György a Neumann Társaság MI-nagykövete.

Az interjú ITT hallgatható meg.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír