Az ünnepet Keleten már 380-ban megtartották, és az összes vértanúra emlékeztek ezen a napon.
A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be, aki 609-ben megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az összes vértanúk tiszteletére. III. Gergely pápa (731-741) a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.
Mindenszentek ünnepe hazánkban 2001 óta újra munkaszüneti nap.
MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír