Pápai legek

A leghosszabb ideig tartó pontifikátus

Az egyháztörténet lapjai szerint Boldog IX. Piusz állt a leghosszabb ideig a Katolikus Egyház élén: 1846 és 1878 között, harmincegy éven és nyolc hónapon keresztül töltötte be a pápai hivatalt. A Giovanni Maria Mastai-Ferretti polgári néven született IX. Piusz nyilatkoztatta ki 1854-ben Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját, és ő hívta össze az I. vatikáni zsinatot 1869–70-ben, amelyen kihirdették a joghatósági primátus dogmáját (vagyis azt, hogy a pápa közvetlenül püspöki hatalmat gyakorol az egész Egyház fölött, de úgy, hogy a püspöki joghatóságot nem csorbítja, mert az is krisztusi eredetű), továbbá a pápa hit és erkölcs dolgában való tévedhetetlenségének dogmáját. Ő volt az utolsó „király” pápa: 1870-ben az Olasz Királyság csapatai elfoglalták Rómát, ezzel az Egyházi Állam megszűnt létezni, s IX. Piusz „a Vatikán foglya” lett. II. János Pál – aki huszonhat évig tartó pápaságával a második helyen áll az Egyházat a leghosszabb ideig kormányzó pápák sorában – 2000-ben boldoggá avatta 19. századi elődjét.

Van azonban valaki, akinek személye kérdésessé teszi, hogy valóban IX. Piuszt illeti-e a leghosszabb pontifikátus rekordja: Péter apostol. Őt tartjuk Róma első püspökének; ellenben a pápai tiszteletbeli cím csak az V. századtól létezik. Történelmi bizonyítékok sem állnak rendelkezésünkre arról, hogy pontosan mettől meddig tartott az apostolok fejedelmének egyházfői szolgálata. Az alapján, hogy mennyi idő telt el Jézus meghívásától – „erre a sziklára építem egyházamat” (Mt 16,18) –, mely talán 32-ben vagy 33-ban hangzott el, az apostol 64 és 67 között bekövetkezett haláláig, akár 35 éven át is tarthatott Szent Péter „pápasága”.

A legrövidebb pontifikátus

Ki ült a legrövidebb ideig Péter trónján? Ezt a címet II. István pápa mondhatja magáénak. A római diakónust 752. március 22-én vagy 23-án nevezték ki Szent Zakariás utódjának. Sajnálatos módon István pápa néhány nappal később agyvérzést kapott, így még püspökké szentelésére sem kerülhetett sor. Mivel az egész középkorban ez volt a pápaság egyik legszigorúbb feltétele, II. István nevét – annak ellenére, hogy megválasztása érvényes volt – évszázadokon át kihagyták a pápák sorából. Csak jóval később, a 16. században változott meg az Egyház véleménye erre vonatkozóan, vagyis hogy a pápaválasztás maga elegendő feltétele a hivatalos pontifikátusnak. Ennek értelmében II. Istvánt is felvették a „lajstromba” – hogy aztán a 20. században újra kihagyják nevét: VI. Pál pápa idején ugyanis az Egyház visszatért korábbi álláspontjához – a püspökké szentelés alapfeltétele a pápaságnak –; amelyet az új egyházjogban 1983-ban meg is fogalmaztak (CIC, Can. 332 § 1).

A fentiek miatt, az aktuális besorolás alapján tehát VII. Orbán pápát tekinthetjük a legrövidebb ideig hivatalban lévő egyházfőnek. A konklávé 1590. szeptember 15-én választotta pápává Giovanni Battista Castagna bíborost, aki a Szent Officium egyik főinkvizítoraként vált ismertté az Egyházban. VII. Orbán pápa a megválasztását követő éjszaka súlyosan megbetegedett – valószínűleg maláriában –, és tizenkét nappal később, 1590. szeptember 27-én meghalt. Földi maradványait a római Santa Maria sopra Minerva-bazilikában helyezték nyugalomra.

Különösen rövid pontifikátus fűződik egy közelmúltbeli pápa nevéhez is: I. János Pál mindössze harminchárom napig vezette az Egyházat. Feltételezhetően szívroham okozta 1978. szeptember 28-án bekövetkező halálát.

A legifjabbként megválasztott pápa

A megválasztásakor legfiatalabb pápa címet IX. Benedek pápa kaphatná, aki megszakításokkal 1032 és 1048 között ült Péter trónján. A nehézséget az okozza, hogy nem teljesen tisztázott, melyik évben született, mivel a különböző forrásokban eltérő évszámok szerepelnek. Egyes adatok alapján arra következtethetnénk, hogy 1032-ben történt megválasztásakor még csak tíz- vagy tizenkét éves lehetett. A kutatók szerint e túlzó adatokkal IX. Benedek valóban ifjú korát akarták kikarikírozni. Lehetséges, hogy valóban 14 éves kora körül tehették pápává.

Egyértelműbb a fenti titulus XII. János esetében: nagy valószínűséggel 16 éves volt, amikor 955. december 16-án pápává választották. Születésének évét számos forrás a 939-es évre datálja. Ő koronázta német-római császárrá I. Ottó királyt 962-ben. XII. Jánost 963. december 4-én megfosztották pápai hivatalától, és egy évvel később meghalt, a források szerint szívrohamban.

A megválasztásakor legidősebb pápa

A 20. századi pápák átlagéletkora megválasztásukkor körülbelül 66 évre tehető. E sorból egyértelműen „kilóg” XXIII. János, aki 77 éves volt pontifikátusa kezdetén, 1958-ban, XVI. Benedek pápa pedig már betöltötte a 78. életévét, amikor 2005-ben felszállt a fehér füst a Vatikánban. Így tehát ő az egyik legidősebb bíboros, akit pápává választottak – miként 275 évvel korábban XII. Kelemen, aki  szintén 78 évesen került Péter trónjára.

Természetesen nehéz megállapítani, hogy kit tarthatunk a pápaválasztáskor legidősebb egyházfőnek, mert az egyháztörténet nem minden pápa születési évét ismeri pontosan. V. Celesztin ugyancsak 78 éves volt 1294 júliusában történt megválasztásakor – ha születését a lehetséges legkésőbbi 1215. évre datáljuk. Valószínűbb azonban, hogy korábban, 1209–1210 körül született, így pontifikátusának kezdetén már 85 éves lehetett. Ám igen hamar, már 1294 decemberében lemondott pápai hivataláról. Feltehetően legalább 85 éves volt megválasztásakor „névrokona”, III. Celesztin is, aki 1191 és 1198 között kormányozta az Egyház hajóját (egyes források szerint már 90 éves volt, amikor pápává választották).

A legek pápája

XIII. Leó 1878-tól 1903-ig ült Péter trónján. Ő volt minden idők legidősebb pápája, nevéhez fűződik az egyháztörténet harmadik leghosszabb pontifikátusa, és az Egyház legtevékenyebb pápájának is őt tartják.

A legmagasabb életkort elért pápa, XIII. Leó 93 éves korában, 1903. július 20-án halt meg. Huszonöt évig vezette az Egyházat, így a harmadik leghosszabb pápaságot tulajdoníthatjuk neki. És még egy „leg” fűződik XIII. Leó pápa nevéhez: őt tartják ez egyháztörténet legproduktívabb pápájának – legalábbis ami az általa megfogalmazott pápai tanításokat illeti: enciklikák sorát adta ki, szám szerint nyolcvanhetet, köztük a híres, Rerum novarum kezdetű szociális enciklikát 1891-ben. (Összehasonlításképpen: II. János Pál pápa 26 éves pontifikátusa alatt tizennégy enciklikát fogalmazott meg.)

A pápai tanítások számát tekintve a második helyen IX. Piusz áll, aki negyvenhárom enciklikát tett közzé, a harmadik hely pedig XII. Piuszé, aki negyvenegyet.

Forrás és fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír
(gj)