XIV. Leó vasárnap délben: Az egység megbocsátásból és kölcsönös bizalomból táplálkozik

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!

Ma van a római egyház nagy ünnepe. Ezt az egyházat Péter és Pál apostol tanúságtétele hozta létre, az ő vérük és sok más vértanú vére termékenyítette meg. Napjainkban is vannak olyan keresztények szerte a világon, akiket az evangélium olyan nagylelkűvé és bátorrá tesz, hogy akár életüket is hajlandók feláldozni. Így létezik a vér ökumenizmusa, egy láthatatlan és mély egység a keresztény egyházak között, amelyek még nem élnek teljes és látható közösségben egymással. Ezért

ezen a nagy ünnepen szeretném megerősíteni, hogy püspöki szolgálatom az egység szolgálata, és hogy Róma egyháza Szent Péter és Pál vére által elkötelezte magát arra, hogy az összes egyházak közötti közösséget szolgálja.

A kő, melyről Péter a nevét is kapta, Krisztus. Emberek által elvetett kő, melyet Isten szegletkővé tett (vö. Mt21,42). Ez a tér, valamint a Szent Péter-bazilika és a Szent Pál-bazilika arról árulkodik, hogy ez a megfordítás mindig folytatódik. Ezek a pápai bazilikák az ókori város szélén, „a falakon kívül” helyezkednek el, ahogyan ma is mondjuk. Ami számunkra nagynak és dicsőségesnek tűnik, az először elvetett és kiutasított volt, mert ellentétben állt a világias mentalitással. Akik Jézust követik, a boldogságok útján járnak, ahol a lelki szegénység, a szelídség, az irgalmasság, az igazságosságra való éhezés és szomjazás, a békéért való munkálkodás ellenállásba ütközik, sőt üldözést szenved. Mégis, Isten dicsősége ragyog fel barátaiban, s az út mentén formálja őket, megtérésről megtérésre.

Kedves testvéreim, az apostolok sírjánál, mely évezredek óta zarándoklatok célpontja, mi is fedezzük fel, hogy élhetünk megtérésről megtérésre.

Az Újszövetség nem rejti el azoknak a tévedéseit, ellentmondásait, bűneit, akiket legnagyobb apostolokként tisztelünk. Nagyságukat ugyanis a megbocsátás alakította. A Feltámadott nem egyszer üstökön ragadta, hogy visszahelyezze őket útjára. Jézus sosem csak egyszer hív.

Ezért reménykedhetünk mindig mindannyian, ahogy a jubileum is emlékeztet bennünket.

Testvéreim, az egység az Egyházban és az egyházak között a megbocsátásból és a kölcsönös bizalomból táplálkozik. Kezdve családjainkkal és közösségeinkkel. Ha ugyanis Jézus bízik bennünk, akkor mi is bízhatunk egymásban, az ő nevében.

Péter és Pál apostol Szűz Máriával együtt járjanak közben értünk, hogy ebben a szétszaggatott világban az Egyház a közösség otthona és iskolája legyen!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Imádkozom a Közép-afrikai Köztársaságban, Banguiban található Barthélémy Boganda középiskolának egy olyan tragikus baleset miatt gyászoló közösségéért, amelynek következményeként számos diák meghalt és megsérült. Az Úr vigasztalja meg a családokat és az egész közösséget!

Üdvözöllek mindnyannyiatokat, ma pedig különösen a római híveket, védőszentjeink ünnepén! Szeretettel gondolok a plébánosokra és az összes papra, akik a római plébániákon dolgoznak, hálásan elismerve és bátorítva szolgálatukat.

Ehhez az ünnephez kapcsolódik a Szent Péter-fillér napja is, mely a pápával való közösségnek és a pápa apostoli szolgálatában való részvételnek a jele. Szívből mondok köszönetet mindazoknak, akik ajándékukkal támogatják első lépéseimet Péter utódjaként.

Áldásomat adom mindazokra, akik részt vesznek a Quo Vadis? elnevezésű rendezvényen Szent Péter és Pál római emlékhelyein. Köszönöm mindazoknak, akik odaadóan megszervezték ezt a rendezvényt, mely segít megismerni és tisztelni Róma védőszentjeit.

Köszöntöm a különböző országokból érkezett híveket, akik azért jöttek, hogy elkísérjék érsek metropolitáikat, akik a mai napon veszik át a palliumot. Köszöntöm az Ukrajnából érkezett zarándokokat – mindig imádkozom népetekért! Köszöntöm a Mexikóból, Horvátországból, Lengyelországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Venezuelából, Brazíliából érkezett zarándokokat, az indonéziai Szent Péter és Pál Kórust, valamint a sok Eritreából származó, de Európában élő hívőt; a Martina Franca-i, a pontederai, a San Vendemianó-i és a corbettai csoportokat; a Santa Giustina in Colle-i ministránsokat és a Sommariva del Boscó-i fiatalokat.

Köszönetet mondok a Pro Loco di Roma Capitalénak és a művészeknek, akik a Conciliazione úton és a XII. Piusz téren megcsodálható virágszőnyegeket készítették. Köszönöm!

Köszöntöm a közép- és dél-olaszországi Guanelliani Cooperatori-t, a chiari önkéntesek egyesületét, a fermói és a varesei kerékpárosokat, az Aniene 80 sportolói csoportot és a Connessione Spirituale [Lelki kapcsolat] zarándokait.

Testvéreim, továbbra is imádkozzunk azért, hogy mindenhol hallgassanak el a fegyverek, és az érintettek párbeszéddel a békéért dolgozzanak!

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír