Ferenc pápa aranyrózsát adományoz Szeplőtelen Fogantatás ünnepén a Salus Populi Romani kegyképnek

A Vatikáni Sajtóközpont közleménye szerint Ferenc pápa a rózsa adományozásával hangsúlyozza a Salus Populi Romani ikon mély spirituális jelentőségét a Katolikus Egyház életében.

A bazilika a legrégebbi Mária-kegyhely Nyugaton, amelyet az Istenszülőnek szenteltek.

A rózsa, amelyet Ferenc pápa adományoz, nem az egyetlen, amelyet a Salusnak ajándékoztak. Az elsőt 1551-ben adományozta III. Gyula pápa, aki mély hódolatot tanúsított a bazilikában őrzött Mária-ikon iránt. Első szentmiséjét a bazilika jászol oltáránál mutatta be. 1613-ban V. Pál pápa is aranyrózsát adományozott abból az alkalomból, hogy az ikont átvitték az erre a célra emelt új kápolnába. A bazilikában nincs nyoma a két pápa által adományozott aranyrózsának, mert azok feltehetően a Pápai Államot ért, az 1797-es tolentinói békeszerződéssel lezárult napóleoni támadásban elvesztek.

400 év telt el a második adományozás óta, és a pápa úgy döntött, hogy kézzelfogható jelét adja az ikon iránti tiszteletének, megerősítve ezzel a Katolikus Egyház és Róma városa között fennálló évezredes köteléket.

A tiszteletadás hírére Rolandas Makrickas, a bazilika rendkívüli megbízottja örömének adott hangot: „Az aranyrózsa ajándékozása történelmi gesztus, amely láthatóan kifejezi a Ferenc pápát az Istenanyához – akit ebben a templomban Salus Populi Romani néven tisztelnek – fűző mély köteléket. Isten népe így még inkább megerősödik a Boldogságos Szűz Máriához fűződő lelki és imádságos kötelékben. A Salusnál a béke ajándékát kérjük az egész világ számára.”

*

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak; aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa.

Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért.

A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting).

Ferenc pápa mások mellett a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. 2019-ben, látogatása során Csíksomlyón is átadott egy aranyrózsát, kifejezve Mária iránti tiszteletét a csodatevő Szűzanya szobra előtt, valamint elismerésként a vidék népének hitéért.

Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba.

Forrás: Szentszéki Sajtóközpont; Romkat.ro

Fotó: Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír