Ferenc pápa: Ne hallgass a hangra, mely azt súgja, hogy semmit sem érsz!

Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

Húsvét negyedik vasárnapján, melyet ma ünneplünk, Jézusra, a jó pásztorra figyelünk. Az evangélium azt mondja: „A juhok hallgatnak hangjára. Nevükön szólítja juhait” (Jn 10,3). Az Úr név szerint hív bennünket, hív, mert szeret bennünket. Az evangélium szerint azonban vannak más hangok is, melyeket nem szabad követni: idegenek, tolvajok és rablók hangjai, akik ártani akarnak a juhoknak.

Ezeket a különféle hangokat halljuk bensőnkben. Ott van Isten hangja, aki gyengéden beszél lelkiismeretünkhöz, és ott van a kísértő hang, mely rosszra visz. Hogyan lehet felismerni a jó pásztor hangját a tolvaj hangjától, hogyan lehet megkülönböztetni Isten ihletését a gonosz kísértésétől? Megtanulhatjuk megkülönböztetni ezt a két hangot: ezek ugyanis két különböző nyelvet beszélnek, tehát két ellentétes módon kopogtatnak szívünkön. Különböző nyelvet beszélnek. Ahogyan meg tudjuk különböztetni egyik nyelvet a másiktól, úgy meg tudjuk különböztetni Isten és a gonosz hangját is. Isten hangja sosem kényszerít: Isten javaslatot tesz és nem kényszert alkalmaz. Ezzel szemben a hamis hang csábít, lerohan és kényszerít: káprázatos álomképeket vetít elénk, lehengerlő, de mulandó érzelmeket vált ki. Az elején hízeleg, elhiteti, hogy mindenhatók vagyunk, aztán viszont belső ürességgel hagy magunkra, és szemünkre veti: „Semmit sem érsz!” Isten hangja viszont javítgat bennünket, nagy türelemmel, de mindig bátorít és vigasztal: folyton táplálja bennünk a reményt. Isten hangja olyan hang, amely távlatot nyit, ezzel szemben a gonosz hangja falhoz állít, sarokba szorít.

Egy további különbség: az ellenség hangja elvonja figyelmünket a jelentől, és azt akarja, hogy a jövőtől való félelmeinkre vagy a múlt miatti szomorúságunkra összpontosítsunk – az ellenség nem akarja a jelent –: visszahozza a keserűséget, az elszenvedett bántalmak emlékeit, felidézi azt, aki ártott nekünk…, és a sok rossz emléket. Ezzel szemben Isten hangja a jelenhez szól: „Most képes vagy jót tenni, most gyakorolhatod a leleményes szeretetet, most elutasíthatod a siránkozásokat és lelkiismeret-furdalásokat, melyek fogva tartják szívedet.” Bátorít, továbblendít, a jelenhez szól: most.

Menjünk tovább: a két hang különböző kérdéseket vet fel bennünk. Ami Istentől jön: „Mi tesz jót nekem?” A kísértő ehelyett egy másik kérdést ismételget: „Mihez van kedvem?” A hamis hang mindig az én körül forog, az ösztönök, a szükségletek, a „mindent és azonnal” körül forog. Olyan, mint a szeszélyes gyermek: „mindent és most”. Isten hangja azonban sosem ígér olcsó örömet: arra buzdít, hogy lépjünk túl önmagunkon, hogy rátaláljunk a valódi jóra, a békére. Ne felejtsük: a gonosz sosem ad békét, először felkorbácsolja a szenvedélyeket, de utána keserűséget hagy. Ez a gonosz stílusa.

Végül, Isten hangja és a kísértő hangja különböző „körülmények között” szólal meg: az ellenség inkább a sötétséget, a hamisságot, a pletykát kedveli; az Úr a napfényt, az igazságot, az őszinteséget, az áttetszőséget szereti. Az ellenség azt súgja neked: „Zárkózz magadba, hisz úgysem ért meg és nem hallgat meg senki, ne bízz meg az emberekben!” A jó – ezzel szemben – arra bátorít, hogy nyílj meg, légy egyenes, bízz Istenben és a többi emberben. Kedves testvérek, ebben az időszakban sok gondolat és gond arra indít bennünket, hogy befelé forduljunk. Figyeljünk azokra a hangokra, amelyek szívünkig jutnak! Kérdezzünk rá, honnan származnak! Kérjük annak kegyelmét, hogy felismerjük és kövessük a jó pásztor hangját, aki kivezet bennünket az önzőség aklából és elvezet az igazi szabadság legelőire! A Szűzanya, a jó tanács anyja, irányítsa és kísérje megkülönböztető igyekezetünket!

A Szentatya szavai a Regina caeli elimádkozása után:

Kedves testvérek!

Ma a hivatásokért imádkozunk, ma tartjuk ugyanis a hivatások világnapját. A keresztény létezés mindig és teljes egészében Isten hívására adott válasz bármely életállapotban. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, amit Jézus egyszer mondott, nevezetesen arra, hogy Isten országának földje sok munkát igényel, és imádkoznunk kell az Atyához, hogy küldjön munkásokat a földjére (vö. Mt 9,37–38). A papság és a megszentelt élet bátorságot és kitartást igényel; és ima nélkül nem lehet előrehaladni ezen az úton. Arra biztatok mindenkit, hogy kérje az Úrtól azt az ajándékot, hogy küldjön jó munkásokat az ő országa számára, olyanokat, akik készséges szívűek és kezűek az ő szeretete számára.

Ismét szeretném kifejezni közelségemet a koronavírus-fertőzöttekhez, azokhoz, akik gondozzák őket, és mindazokhoz, akik bármilyen módon szenvednek a világjárvány miatt. Ugyanakkor szeretném támogatni és ösztönözni a különböző kezdeményezésekben már megmutatkozó nemzetközi együttműködést, hogy megfelelően és hatékonyan tudjunk válaszolni a mostani súlyos válságra. Fontos ugyanis, hogy átláthatóan és érdekmentesen a közösbe adjuk tudományos ismereteinket, hogy oltóanyagot és kezelést találjunk, továbbá, hogy biztosítsuk minden ember hozzáférését azokhoz az alapvető technológiákhoz, amelyek lehetővé teszik minden fertőzött ember számára, a világ bármely részén, hogy megkapja a szükséges egészségügyi ellátást.

Szeretnék külön megemlékezni a Métér Egyesületről, az erőszak, a kizsákmányolás és közömbösség gyermekáldozatainak szentelt országos nap szervezőjéről. Biztatom a vezetőket és a munkatársakat, hogy folytassák a megelőzést és tudatosítást célzó tevékenységüket, karöltve a különféle nevelési intézményekkel. És köszönetet mondok az egyesülethez tartozó gyermekeknek, akik több száz, általuk kiszínezett margarétából összeállított kollázst küldtek nekem. Köszönöm szépen!

Nemrég kezdtük meg a májust, a kimondottan a Szűzanyának szentelt hónapot, melynek során a hívők örömmel keresik fel a Mária-kegyhelyeket. Idén az egészségügyi helyzet miatt lélekben látogassunk el a hit és az áhítat eme helyeire, hogy aggodalmainkat, várakozásainkat és jövőbeli terveinket a Szent Szűz szívébe helyezzük.

És mivel az ima egyetemes érték, elfogadtam az Emberi Testvériség Legfelsőbb Bizottsága által megfogalmazatott javaslatot, mely szerint május 14-én minden vallás követői lélekben közösen tartsanak imanapot – mely az imán kívül a böjt és a jócselekedetek napja is –, hogy könyörögjenek Istenhez, hogy segítse meg az emberiséget a koronavírus-járvány legyőzésében. Ne felejtsétek el: május 14-én minden hívő együtt, a különböző vallási hagyományok követői együtt fogunk imádkozni, böjtölni és jócselekedeteket végezni!

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír