A földi és a földöntúli békéről – Szentmise a 175 éves Magyar Honvédség ünnepén

175 ével ezelőtt, 1848. május 16-án adta ki gróf Batthyány Lajos felelős miniszterelnök és Baldacci Manó ezredes a Magyar Honvédség (MH) felállítására vonatkozó hirdetményét. Az idei emlékévben ez alkalomból a budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom) celebrált ünnepi szentmisén többek között jelen volt a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség számos vezető tisztségviselője és több ország katonai attaséja.

A szentmisét Berta Tibor, a magyarországi Katonai Ordinariátus püspöke mutatta be a tábori lelkészek koncelebrálásával.

A püspök szentbeszédének kezdetén az olvasmányban elhangzott Szent Pál-i buzdításra utalva hangsúlyozta: Örvendezzünk az Úrban, és örömünket újra és újra külsőleg is mutassuk meg! A Filippiben élő keresztényeknek írt levélben arról az örömről van szó, amely időtálló, kikezdhetetlen, amely akkor is megmarad, ha különféle megpróbáltatások érik az embert, mert abból fakad, hogy közel van hozzánk az Isten.

Isten nemcsak az öröm, hanem a béke forrása is, amelyről Jézus Krisztus beszélt apostolaihoz a kereszthalála előtti utolsó vacsorán: „Az én békességemet adom nektek” (Jn 14,27). Ez a békesség a tiszta emberi lelkiismeret alázatossága, mely hittel vallja, hogy Jézus Krisztus kereszthalálával kiengesztelte Istent, föltámadásával pedig diadalt aratott a bűn és a halál fölött. Az igazi béke ebből forrásozik – mondta a püspök. – Éppen ezért több mint kiegyensúlyozottság, az idegek nyugalma, a fizikai zavartalanság vagy a fegyvernyugvás, vagyis a világ adta béke – s ezért halad meg minden értelmet.

Ez a békesség – melynek az az alapja, hogy a föltámadott Krisztus legyőzte a világot és a gonoszság fejedelmét, a sátánt – valóban képes megoltalmazni a szívünket, lelkünket, elménket a legnagyobb sötétség vagy a legvadabb háborúság közepette is – szögezte le Berta Tibor, majd Fulton Sheen amerikai püspököt és hitszónokot idézte, aki a következőket mondta a békéről a II. világháború idején, 1942-ben: „A gonoszságnak ugyan megvan a saját órája, de harmadnapra fölvirrad rá Isten napja. A béke nem egy passzív, hanem egy aktív állapot; a békét nem adják, hanem megszerzik. A mi Urunk sohasem mondta, hogy boldogok a békességet élvezők, hanem azt mondta: »boldogok a békességszerzők« (vö. Mt 5,9). Ő maga is szembeszállt a sötétség erőivel, megküzdött a sátánnal, s így szerzett diadalt.”

Berta Tibor az előbbieket összefoglalva kiemelte: a békét meg kell valósítani, újra és újra tenni kell érte, és sorozatos, sok esetben nem könnyű küzdelmek árán ki kell vívni.

A tábori püspök hozzátette: ez a küzdelem elsősorban lelki természetű, de e belső harc nélkül nem valóságos a béke. A békesség Istene akkor lesz velünk, ha egyrészt szüntelenül arról gondolkodunk, ami igaz és igazságos, ami szent és tisztességes, ami szeretetre méltó, s ami jó hírt szerez, ami az erényhez és dicséretes fegyelemhez tartozik; másrészt ha cselekedeteinkben valóra váltjuk, amit Krisztustól hallottunk – utalt ismét Szent Pál szavaira a szónok. A szentmisén elhangzott evangéliumi szakasz gondolatait felidézve rámutatott: Jézus az utolsó vacsorán, szenvedése és keresztáldozata előtt, a legválságosabb és legnehezebb órákban sem önmagára, hanem övéire gondolt. „Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben.” E parancs megtartása pedig a mindennapok szolgálatában válik az igazi értékrend megteremtőjévé és megőrzőjévé.

Berta Tibor arról is beszélt, hogy „egy nemzet nem élhet e világi békében honvédelem nélkül, de még kevésbé részesülhet a világ természetét meghaladó békében anélkül, hogy gyökeret verne az Isten által elgondolt rendet fönntartó parancsolatok fegyelmezett megtartásában és az erények gyakorlására elszántan törekvő életben”. A földi béke eszköz, a földöntúli béke cél. A földi béke emberi erőfeszítésekre van alapozva, a földöntúli béke a föltámadott Krisztus győzelmére.

Ha a földi béke részesedni akar a földöntúli béke teljességében, akkor meg kell tanulnia az isteni forrásokból meríteni.

A 175 éves honvédséget ünnepeljük idén, a Magyar Honvédség születésre emlékezünk – folytatta homíliáját a szónok. – Azért vagyunk itt, mert az ünnep rendje megtartja az embert, mert az ünnep igazi célja, hogy megtaláljuk a helyünket a hétköznapokban. Igaz, hogy a hanyagság, a rendetlenség, a rendezetlenség és az anarchia sajátságos világdivatja idején kockázatos a rendről beszélni, de sohasem értelmetlen. Az összehordott kő csak egy halom, önmagától nem válik épületté, házzá, templommá; egy hímzett selyemdarab és egy farúd csak az alatta küzdők kemény szolgálata és áldozatokat vállaló élete által lesz a valódi összetartozást jelképező zászló. Az egybehívott emberek sokasága csak értékes rendezőelvek mentén válhat közösségé, honvédséggé, nemzetté – hangsúlyozta Berta Tibor.

„Hiába születtünk egy tető alatt, ha a lelked szövése más, nem vagy a földim” – idézte Németh Lászlót a püspök. – Igazi földivé válni, igazi testvérré lenni csak a bajtársiasság áldozatvállalásában lehetséges, mert a közös és együttes küzdelmek szövik össze a lelkeket az elérendő cél jövőbeli megvalósításához.

Mai világunkban a jövőnek sok neve van – elmélkedett tovább a szónok –, a bátrak kihívásnak és lehetőségnek nevezik. Egy eszménnyel egyetlen megindító dolgot tehet az ember: minden erejével arra törekszik, hogy megvalósítsa. „Ebben segíthet bennünket az imádság, mely hozzátartozik minden valódi emlékezéshez és ünnephez.”

A szentmise egyszerre könyörgés, áldozat és hálaadás, melyek egymástól elválaszthatatlanok. Az Isten előtti leborulás pedig nem hajbókolás, nem csupán fejünk meghajtása, hanem az az alázatos magatartás, amelyben

minduntalan kérjük az Ő segítségét mindennapi erőfeszítéseinkhez, feladataink állhatatos végrehajtásához és a lelkiismeretes szolgálathoz a 175 éves magyar honvédelem és szeretett hazánk, Magyarország javára.

Berta Tibor püspök a szentmise végén elmondta, a homíliájában elhangzottak a nemrég hazánkba látogató Ferenc pápa szavait visszhangozzák, az üzenetet arról, hogy „ki kell mozdulnunk a komfortzónánkból”, ahogy azt a nagy elődök is tették 1848-ban, a Magyar Honvédség megszületésének napján.

Bátorság és sok küzdelem szükséges a jövő érdekében – zárta beszédét Berta Tibor, majd hozzátette: „Hiszem, hogy erőfeszítéseinkben meg fog segíteni minket az Úristen.”

Az ünnepi szentmise zenei szolgálatában közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Honvéd Férfikar.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír