A helytállás Isten kegyelméből valósulhat meg – A kommunizmus áldozataira emlékeztek Pócspetriben

Az ünnepi szentmisén és a megemlékezésen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mellett részt vett Németh István püspöki titkár; Szenes István, Pócspetri plébánosa, valamint közéleti szereplők: többek között Simon Miklós országgyűlési képviselő; Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke; Kiss András, a megyei közgyűlés tagja; Tamás György, Pócspetri polgármestere és Bíró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész.

„A falu történelme arra kötelezi a lakosságot, hogy őrizzék meg a múltat az utókor számára is. A település ma is emlékezik és viszi tovább a szilárd hitben, kitartásban példát mutató elődei áldozatának emlékét. Az évtizedekig félelemben élő településnek fontos a közös ima és a legszentebb áldozat, a szentmise bemutatása ezeken a megemlékezéseken” – mondta a szentmise előtt Májer Zoltán, a pócspetri egyházközség képviselő-testületének világi elnöke.

Palánki Ferenc megyéspüspök – mint minden évben ezen a napon – idén február 24-én is szentmisét mutatott be a Szent Kereszt felmagasztalása templomban, együtt imádkozva Pócspetri lakosaival, és részt vett az ünnepi megemlékezésen.

Február 24-én az Anyaszentegyház Szent Mátyás apostolt ünnepli. A főpásztor a szentmise elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mátyás név jelentése: Isten ajándéka. „Isten ajándéka az, aki Isten küldetésében jár, a szeretet küldetését teljesíti, és ehhez mindig hozzátartozik az áldozat is.

Erre az áldozatra emlékezünk a szentmisén is, amikor Pócspetriben helytálltak, az egész Magyarországot képviselve. Ez a helytállás Isten kegyelméből valósulhatott meg. Példájuk mutatja, hogy a gonosz nem győzhet – hangsúlyozta Palánki Ferenc püspök. – A szeretet mindent legyőz, és aki a szeretethez ragaszkodik, az áldozatokkal együtt elnyeri a győzelmet.”

E gondolatmenetet folytatva a debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte: a szeretet áldozattal jár. Ha valaki ezt nem veszi tudomásul, nem tud szeretni. Jézus azt mondja: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást!” Hogy lehet a szeretetet megparancsolni? Azt meg lehet parancsolni, hogy hozz áldozatot a szeretteidért, de hogy érzelmileg hogyan viszonyulj a másikhoz, azt nem – mondta a főpásztor. – Vannak olyan emberek, akik például viselkedésük miatt nem lesznek a barátaink, de ettől függetlenül Isten a barátjuk, ezért szeretnem kell őket. Jézus azt mondja, hogy az ellenségszeretet a legmagasabb szintű szeretet. Jézus a kereszten az ellenségeiért is meghalt, vagyis neki az ellenségei is barátai voltak, mert „nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

Mindenki ragaszkodik a földi életéhez, és ez jól van így. Isten ajándéka az élet, ő hívott létre bennünket, és mégis vannak, akik odaadták az életüket az üldözések közepette – fogalmazott a megyéspüspök. – Ebben a közösségben is tanúságot tettek a hitükről, arról, hogy van örök élet, érdemes az örök életért, az örök gyümölcsért minden áldozatot meghozni. Ez az áldozat a következő meggyőződésből fakad: „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt.” (Lk 9,24) Aki meri odaadni az életét másokért, megnyeri az örök életet.

Azt ünnepeljük az elődök helytállásában, hogy ők nem akartak egy Isten nélküli világban élni. Nem véletlen, hogy minden alkalommal szentmisével ünneplünk. A szentmise, az eucharisztia hálaadást jelent. Hálát adunk azokért az áldozatokért, amelyeket az itt élők hoztak, és azért, hogy Isten meghívott bennünket, hogy képesek legyünk meghozni mi is az életünk áldozatát nap mint nap – mondta Palánki Ferenc.

Barsi Balázs OFM megfogalmazása szerint csak vértanúk üdvözülhetnek, akik vérükkel tanúsítják, hogy van örök élet. Kétféle vértanúság van: a történelemben, az idő egy pontján valaki odaadja az életét, és meghal; van fehér vértanúság is, a mindennapok meghozott áldozata. „Ehhez kérjük Isten kegyelmét, Szent Mátyás apostol közbenjáró imádságát, hogy minket is soroljanak az Isten szeretetének küldöttei közé, hogy hiteles keresztény életünkkel tanúságot tegyünk az Isten végtelen jóságáról” – zárta elmélkedését a főpásztor.

A szentmise után, az ünnepi megemlékezésen beszédek hangzottak el, majd Palánki Ferenc püspök megáldotta a templom melletti területen létrehozott keresztutat, és Asztalos János plébános emléktáblájánál, mely a templom bejáratánál található, valamint a pócspetri hivatal falán található emléktáblánál elhelyezték az emlékezés virágait.

Az elmúlt években ehhez az emléknaphoz kapcsolódóan kezdte el a pócspetri egyházközség és a helyi önkormányzat építtetni a Pócspetri Keresztút Golgotai Keresztekkel elnevezésű keresztutat. A keresztút évről évre egyre több stációval bővült; az idei megemlékezésre már minden stáció a helyére került.

A golgotai kereszteken és a tizennégy stáción látható domborműveket Bíró Lajos Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

A tereprendezésben, kőműves munkákban nagy odaadással és lelkesedéssel vett részt Kremper Ferenc kőműves mester is, akinek édesapja az 1948-as események során a 18 elítélt egyike volt, és nagybátyja volt Királyfalvi Miklós, a település jegyzője, akit az eset után pár nappal kivégeztek. A munkálatokban Miterli András és Májer András kőműves mesterek is segédkeztek.

*

1948. június 3-a örökre beíródott nemcsak Pócspetri életébe, de a magyar történelembe is. Az összefogásáról, hitéről, kitartásáról ismert Pócspetri nagy árat fizetett azért, hogy kiállt a római katolikus iskolájának államosítása ellen. A település a kommunista egyházüldözés szimbolikus helyszíne lett. Az iskola államosítása elleni tiltakozás közben egy rendőr meghalt, és az esetet gyilkosságnak minősítették. A falut megbélyegezték. Asztalos János plébánost halálra, másodfokon életfogytiglan börtönre ítélték, a fiatal Királyfalvi Miklós jegyzőt nyolc napon belül kivégezték, több lakost bebörtönöztek. Ettől kezdve a település mély hallgatásba, saját fájdalmába burkolózott. Pócspetri a meghurcoltatásokra mégis szeretettel válaszolt: az eltelt évtizedekben nyolc papot adott az Egyháznak. A település lakosai küldetésüknek érzik, hogy minden évben február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján együtt idézzék fel az 1948-as eseményeket.

Szöveg: Kovács Ágnes

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír