A másik tanítvány te vagy – Tizenöt éves az Útkeresés Háza

Tizenöt éve fiatal felnőttek elhatározták, hogy egy lakóhelyre költöznek, és egy teljes évet szentelnek a belső útkeresésnek. Az Útkeresés Háza adott keretet ehhez számukra: a Szent Ignác-i lelkiség eszközeit, heti találkozókon önismereti, dramatikus gyakorlatokat, bevezetve őket a csöndbe és a szemlélődő imádságba; lelki kísérést is kaptak, ezenkívül szolgálati lehetőséget. Ez lett az útkeresés éve, amely segíti a közösség tagjait a mélyülő istenkapcsolat és a hiteles, szabadon megélt emberi kapcsolatok felé.

Az útkeresés célja, hogy a fiatalok a lelkiségi és önismereti témákkal való foglalkozás során felfedezzék belső erőforrásaikat, amelyekből meríteni tudnak az elköteleződés, pályaválasztás folyamatában, és megtalálják helyüket a világban.

A programot Bayer Róbertné Mária indította el segítőtársaival együtt. Egy év után úgy tűnt, hogy sokan szeretnék átélni ezt az útkeresést. Azóta minden évben meghirdetik az útkeresés évét, így évente tíz-húsz fiatal csatlakozik a programhoz. Az elmúlt tizenöt évben több mint háromszázan vettek részt az Útkeresés Háza különböző programjain, merítve abból a lelkiségből, amely az évek alatt kiforrott ebben a közösségben.

Az útkeresés éve mellett sokféle programot indítottak el: műhelyeket, imaalkalmakat, lelkigyakorlatokat; 2022-ben megszületett a kihívás éve programja is, amelyben a résztvevők a lelkiségi munka mellett a teremtésvédelem témáit és Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikáját gondolják végig, és építik be annak tanítását az életükbe.

A jubileumi ünnepen, április 22-én a Radvány utcai kertben gyűltek össze az egykori és jelenlegi útkeresők – több mint százan.

Délelőtt a korábbi csoportok tagjai találkoztak egymással. Volt, aki már gyermekeivel, családjával együtt érkezett. Lehetőségük nyílt beszélgetni, régi fotókat nézni, ruhákat csereberélni és a kert fái között imádkozni. Délután együtt eltáncolták az „útkeresés táncát”, amely erre az alkalomra született, egy tavalyi útkereső, Czikó Márti Muskotályi című dalának ütemére.

A flashmobot követő kerekasztal-beszélgetés során régebbi és újabb útkeresők idézték fel emlékeiket az együtt töltött idő tapasztalataiból: arról, hogyan csatlakoztak a közösséghez, mi formálta, érintette őket ebben az időszakban, és hogyan vitték tovább az útkeresés során megélt élményeket életük további szakaszába.

„Egy lelkigyakorlaton azt éltem át, hogy úgy voltam a természetben, mint Éva a paradicsomban” – mondta Horváth Anna, aki az elsők között kapcsolódott az Útkereséshez.

„Mi valahogy mind azért jöttünk az Útkeresésbe, mert az életünk nem úgy alakult, ahogy szerettük volna – mondta Lontay Dávid, aki a tavalyi csoportba járt. – Ezért tudunk őszinték lenni egymással.”

„Legyél szabad rá! Ez sokszor elhangzott közöttünk, és azóta fontos nekem ez a mondat” – tette hozzá Ignác testvér, aki jelenleg bencés szerzetesi közösségben él.

A kerekasztal-beszélgetés után workshopokon lehetett megismerni az Útkeresés lelkiségét. A műhelyek hívószavai ég, föld, mag, hegy, fény és szél voltak.

A résztvevőknek lehetőségük volt alkotni, teremtésvédelmi ösvényen járni, versek által inspirálódni, vakon járni.

A program kerti szentmisével zárult, amelyet Nagy Bálint SJ mutatott be.

Talán nem véletlen, hogy éppen az emmauszi tanítványok történetéből tanított számunkra, hiszen az emmauszi út is egyfajta útkeresés. A másik tanítvány valószínűleg te vagy

– mondta szentbeszédében Bálint atya, utalva arra, hogy csak az egyik tanítvány nevét ismerjük a történetben.

Akik az Útkeresés Házával kapcsolatba kerülnek, már másfél évtizede átélhetik azt, hogy Jézus melléjük szegődik az úton, türelmesen tanítja őket, és felismerhetik, amikor asztalhoz ül velük.

Fotó: Bodnár Patrícia

Magyar Kurír