Ádám, hol vagy? – Véget ért Pécsen a Férfitalálkozók előadás-sorozat első évada

A két nap előadói Felföldi László megyéspüspök, Kajtár Edvárd egyetemi tanár és Nagy Péter, az egyházmegye közoktatási munkatársa volt.

Kajtár Edvárd lelkipásztor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a házasságtörő asszonyról (Jn 8,1–11) szóló szentírási szakaszt értelmezte előadásában. Az evangéliumi fejezet lényegét, amelyben az asszonyt vádló farizeusok és írástudók próbára akarták tenni Jézust, hogy később bevádolhassák őt a helytartónál, a kereszténység ősi hitigazságának nevezte. Ugyanakkor nem hozták Jézus elé a történet másik főszereplőjét, a házasságtörő férfit, aki így még a kínos tárgyalást is megúszta. Egyedül az erkölcstelen, bűnös nő volt az, akit szembesítettek bűnével. „Ádám, hol vagy?” Hol van a férfi, amikor a családban megtelepszik a bűn, amelyet, még ha éppen nem is az övé, de megtűr, és amellyel csak a férjjel, apával együtt lehet megküzdeni? – hangzott a kérdés.

A házasságtörő asszony történetének ellenpontja az evangéliumban Szent Józsefé.

Amikor megtudta, hogy Mária nem tőle vár gyermeket, nem jelentette fel, nem akarta megöletni, csak csendben elbocsátani. Nem a törvény tudóihoz fordult, hanem a törvény alkotójához: Isten elé vitte az ügyet. József mindig Mária mellett és Máriával maradt.

József sosem hiányzott mint férj és apa, és sosem hiányzott mint férfi a családjából – mutatott rá a férfi szerepére Kajtár Edvárd.

Nagy Péter, a Pécsi Egyházmegye közoktatási munkatársa előadásában a fiúgyermekek férfivá nevelésének, szocializációjának szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy ennek elmaradása esetén a fiúkból csupán biológiailag kifejlődött, hormonok és ösztönök által vezérelt emberek lesznek, akikben dübörög a versenyszellem, erővel és erőszakkal vannak tele, gazdag eszköz-, ám annál szegényesebb kapcsolati kultúrával rendelkeznek, és a nő csupán a szexus erejéig érdekli őket.

Ezt elkerülendő, a fiúk férfivá neveléséhez négy archetípust, azaz képi sémát vázolt fel, amelyekkel ideális esetben minden férfinak rendelkeznie kell.

Az első séma a vezető alakja, aki előremutató szabályokat hoz, biztosítja a rábízottak életét. Ő az erő, az igazság és a béke letéteményese. A második séma a fegyelmezett harcos, aki minden esetben a vezetőt követi, tiszteletet és alázatot tanúsít mindenkivel szemben, mindig ura önmagának. A harmadik archetípus a profetikus szellemi erőt testesíti meg. Élő hittel rendelkezik, amiért az életét áldozza. Messzebbre lát, mint a politikai vagy gazdasági érdek és hatalom. Nem megvásárolható, nem korrumpálható, stabil értékendet követ.  A bölcsességet és az idők jeleit kutatja, szembesít a bűnökkel. Mindig az igazságot tartja szem előtt. Végül a negyedik séma szerint a költészetre, a szépségre és a romantikára szükséges szocializálni a fiúkat, gondoljunk csak a lovagkorra és a korszak trubadúr költőire. Ez a séma tanítja meg a fiúk számára a nők, a gyengék, az árvák, a tisztaság védelmének fontosságát.

A sémákhoz való örök igazodási pont a fiúgyermek számára az édesapa, akiről mintát vesz. Apának lenni rendkívül fontos, életre szóló hivatás, mert közvetíti, ezáltal átadja a gyermek számára, mit jelent férfinak lenni, mi a követendő értékrend.

A gondoskodó és küldetéssel rendelkező apa bevezeti az életbe, bátorítóan támogatja, biztatja a gyermekét, aki számára elérhető apa is.

Megtanítja a gyermeknek, hogyan legyen jó. Örül az apró sikereknek is, büszke rá. Ezek által pedig akaratlanul is alakítja a gyermekben formálódó istenképet. Nem a barátja a gyermekének, hanem bevezeti az élet nagy dolgaiba, mert az a küldetése, hogy a következő generációt tanítsa, férfivá nevelje. Korunk kiemelt feladata szocializálni a fiúkat, mert csak így tanulják meg, mit jelent férfinak lenni.

Felföldi László megyéspüspök a férfivá nevelés célját úgy határozta meg, mint azokat a sajátosságokat, amelyek abban segítenek, hogy a gyermeklélekből férfias lélek legyen. A főpásztor kiemelte, hogy

Jézus harminc évet töltött egy igaz férfi mellett. Az ács fiaként, csendben dolgozott apjával, formálódott. Erős volt, mert kemény munkát végzett, szerszámokkal. Tudta, mi a fájdalom, mi a seb, mert József megtanította a munkára.

A mi életünkben is vannak sebek, de ha az apa megtanítja ezeket kezelni, akkor a gyermek elsajátítja azt a képességet, hogy ne féljen a bizonytalanságtól, ne féljen attól, hogy valami nem sikerül.

Az apának olyan szerepe van a fiúk nevelésében, amit helyette senki más nem tud nekik megadni.

Ha az apa jól tanítja, jól segíti a fiát, akkor az biztosan megtalálja az útját, a hivatását. Minden gyermek tudja, hogy az apai igen egy határozott igen, az apai nem pedig határozott nem. Minden igen annyit ér, amilyen nemek vannak mellette. Aki nem tud nemet mondani, annak az igenje semmit sem ér – mutatott rá ki a püspök. – A gyermekben az apáról kialakult kép pedig akaratlanul is meghatározza az Istenről alkotott képét.

Végezetül sérült angyalhoz hasonlította a mai kor ifjúságát. Kiemelte, hogy talán soha nem volt annyi lelkileg sérült gyermek, mint napjainkban. Sokaknak megvan mindene, ami tárgyakban mérhető, de nincs szeretetbiztonsága. Azaz sebesültté válik, vérző szárnyú angyallá, aki mindent elveszít, és vádlóan néz, vagy éppenséggel nem néz a szemünkbe, elfordítja a tekintetét.

Milyen világ az, ahol az angyalok lelkét megsebzik, ahol hagyják, hogy tönkretegyék a gyerekek lelkét? Ez a mi felelősségünk, a mi kudarcunk. Szárnyaszegettként senki nem tud boldogulni az életben.

Ebben pedig az első számú felelősség a férfiaké – zárta a férfijellemről szóló előadását Felföldi László megyéspüspök.

A program zárásaként a főpásztor buzdította a férfiakat az előadásokba való további bekapcsolódásra, 2022 őszén ugyanis újabb témákkal folytatódik majd a Férfitalálkozók előadás-sorozat.

A Férfitalálkozók alkalmaira ITT lehet regisztrálni. A korábbi előadások témáiról a Pécsi Egyházmegye honlapján tájékozódhatnak.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Hegyi László

Magyar Kurír