Akikhez elért Jézus kiáltása: „Elég!” – Ökumenikus imaórát tartottak Budapesten napjaink vértanúiért

Hazai – 2022. április 13., szerda | 19:18

Április 12-én, nagykedden Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke vezetésével, a Sant’Egidio közösség szervezésében ökumenikus imádságot tartottak a budapesti Egyetemi templomban. Megemlékeztek korunk vértanúiról, és imádkoztak Ukrajna békéjéért.

Az imádságon könyörgéssel szolgált Lackner Pál nyugalmazott evangélikus püspök; Ötvös Joszif atya a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusa képviseletében; Sógor Csaba református lelkész, illetve Haborij Damján atya az ukrán görögkatolikus egyház képviseletében, aki egész Ukrajnát képviselte, amelynek népe a szemünk láttára válik most mártír néppé.

A Sant’Egidio közösség a nagyhéten mindig megtartja az új vértanúk imádságát azoknak a katolikus, ortodox, protestáns keresztényeknek az emlékére, akik életüket adták az evangéliumért. Szőke Péter bevezetőjében elmondta: ők azok, akik komolyan vették a Mester kiáltását, amikor a tanítványok kardot rántottak: „Elég!” Hozzánk is elért ez a kiáltás, és különösen erőteljesen szól ma, amikor háború van Ukrajnában, Európa földjén;

ártatlan áldozatok milliói kiáltják: Elég! Korunk vértanúi olyan emberek, akik lefegyverezték szívüket és kezüket, még a gonosz láttán is, és így arattak diadalt

– hangsúlyozta.

Székely János püspök a Zebedeus fiainak vetélkedéséről szóló evangéliumi rész felolvasása után arról beszélt, hogy a kereszténység egész történetét végigkíséri a vértanúság. Jézus sokszor beszélt tanítványainak arról, hogy üldöztetésben lesz részük, hazudozva minden rosszat fognak rájuk. Azt mondta, aki követni akarja őt, az tagadja meg önmagát, vegye fel keresztjét, úgy kövesse. Ők mégis alig értették, a fő helyeket keresték.

A vallási okból üldözöttek 75-80 százaléka keresztény. Csak 2021-ben mintegy 4800 keresztény testvérünket ölték meg a hitük miatt, 4300-at börtönöztek be jogalap nélkül, 4500 templomot, szakrális épületet pusztítottak el. Ez nem valamiféle tévedés, azt a

Krisztust követjük, aki így tanított: senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja; mert az mindent odaad. És nemcsak tanította, hanem keresztjével elénk is élte.

Vértanúk százezrei, milliói adták életüket Krisztusért 2000 év során.

Arra születtünk, hogy megtanuljunk szeretni, az életünket ajándékká tenni

– figyelmeztetett a főpásztor.

Rani Maria indiai szerzetesnővér történetét emelte ki a vértanúk sorából, akit 1995. február 25-én ölt meg 52 késszúrással egy szélsőséges hindu. A legszegényebbeknek hirdette az evangéliumot, segítette őket. Gyilkosa, Szamandár Szing életfogytiglant kapott, de a börtönben hét év múlva meglátogatta őt a meggyilkolt nővér testvére, aki szintén szerzetesnő volt. Egy olyan hindu ünnepen történt ez, amikor a hagyomány szerint testvért választanak maguknak a lányok, ennek jeléül szalagot kötnek a választott bátyjuk karjára. Ő egy ilyen szalaggal ment oda, és rákötötte Szamandár Szing karjára, aki megdöbbent, sírni kezdett. Lassan oldódott, átalakult, a nővér szülei kérvényezték büntetése enyhítését, így tíz év elteltével szabadult. A szülők ünnepet rendeztek a fogadására, és megmutatták neki lányuk szobáját, ahol annyira megrendült, hogy zokogott, kiment az udvarra, és egy sziklára támaszkodva egy kővel ütni kezdte a saját kezét. „Ha ilyen édesanyám lett volna, soha nem váltam volna gyilkossá” – mondta. Krisztus apostola, a megbocsátó szeretet hirdetője lett belőle.

Székely János felidézte azoknak a papoknak az alakját, akik lelkivezetői, plébánosai voltak, és akik előtt a kommunista diktatúra idején bezáródtak az ajtók. Nem léphettek előre, de nem keseredtek meg, büszkén vállalták a Messiás gyalázatát. Felidézte Placid atya alakját, aki a Gulágon is megőrizte az evangélium örömét, és Lénárd Ödönét, aki 19 év börtönt vállalt.

Hálát adott a vértanúkért, és köszöntet mondott a Sant’Egidio közösségnek, amiért minden évben felidézi a példájukat.

Az emlékezés abban is segít, hogy átéljük a vértanúság ökumenizmusát: a vértanúk vére összekeveredik közös áldozattá az egész emberiségért.

Váljunk mi is békeszerzőkké, és imádkozzunk, hogy nagylelkűbben járjuk a szeretet és a Krisztus-követés útját! – zárta beszédét Székely János püspök.

A homília után következett az imádság szépen kidolgozott, ünnepélyes és nagyon megrendítő része. Földrészenként felsorolták azoknak a nevét, akik az elmúlt évtizedekben a kereszténység történetének jól ismert vértanúi, illetve azokét, akik az elmúlt évben szenvedtek vértanúságot, adták életüket az evangéliumért és a szegényekért. Az európai vértanúk közbenjárását kérték Ukrajna békéjéért, a gyűlölet ejtette sebek begyógyulásáért, az egész földrész javáért. Magyarországról megemlékeztek Szarvas Andrásról, a váci egyházmegyei Cibakháza plébánosáról, a szegények barátjáról, aki 2013-ban, 73 évesen rablógyilkosság áldozata lett, és Andorka Eszter evangélikus lelkésznőről, akit 2003-ban egy drogfüggő fiatal pártfogoltja ölt meg.

Évről évre megrendítő végighallgatni a sok nevet, történetet. Olyan emberek történetét, akik életüket valóban ajándékkánt adták oda másoknak, másokért, és akiknek ez az evangéliumi élete botrány volt mások szemében, olyannyira, hogy nem tűrték meg őket maguk között, mint Christian de Chergé testvért és az atlaszi Notre Dame-kolostor trappista szerzeteseit; a dél-afrikai Boldog Benedict Daswa családapát; a pakisztáni Shahbaz Bhattit, aki a béke és a muszlimok, keresztények és más vallási kisebbségek közötti testvériség bátor és szelíd tanúja volt; Stan Swami jezsuita atyát, akit terrorizmussal vádoltak meg, majd a börtönben Coviddal fertőződött meg és belehalt, holott 40 éven át dolgozott a dalidokért és az őslakos törzsekért Indiában.

A Sant’Egidio közösségnek is vannak vértanúi, mint a salvadori William Quijano, aki szegény gyerekekkel foglalkozott, de ezt a marasnak nevezett bűnbandák nem tűrték, és ezért meggyilkolták. Közel került hozzánk az imádság során napjaink történelme, a távoli Észak-Mozambik, ahol súlyos támadások érik az északi falvakat, és a közösség tagjai is életüket vesztik: Mbau falujának megtámadásakor iszlamista milíciák lefejezték Adelinót, Joaót, Silvát, Pedrót, Eduardót. Remigiót, Manuelt, Rafaelt, Clemenciát akkor gyilkolták meg, amikor visszatértek a faluba szegényes holmijukért…

Gyertyát gyújtottak az áldozatokért, és minden kontinens szenvedéseinek felsorolása után állva fogadták a földrész keresztjét,

amelyet egy-egy szál virág kíséretében az oltárhoz helyeztek, miközben fohászkodtak, hogy a feltámadás fénye ragyogja be a világ minden táját.

Az imaórát a Sant’Egidio közösség és az ortodox résztvevők énekei kísérték. Az ünnepélyes szertartáson különösen megrendítő volt az ukránul, énekelve elhangzott Miatyánk imádság.

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria