Az erkölcs és jog viszonyáról rendeztek konferenciát a Kúrián

A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.

A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. A bíboros ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.

Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.

Köves Slomó Jog és erkölcs a zsidó(-keresztény) etika tükrében című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.

A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.

Forrás: Kúria.hu

Fotó: Diósi Máté/Bíróság.hu

Magyar Kurír