Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéje a Pasaréti Közösségi Ház kápolnájának oltárában

Hazai – 2022. március 5., szombat | 12:00

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéjét helyezte el március 4-én a Pasaréti Közösségi Ház kápolnájában oltárszentelési mise keretében.

A pasaréti Páduai Szent Antal-plébániához tartozó Pasaréti Közösségi Házat (PKH) s benne a kápolnát Erdő Péter bíboros, prímás tavaly október 24-én áldotta meg.

Most pedig, Boldog Meszlényi Zoltánnak, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vértanú püspökének liturgikus emléknapján, március 4-én Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök a boldoggá avatott mártír püspök csontereklyéjét helyezte el a kápolna oltárában.

Az oltárszentelési szentmisén Cserháti Ferenc Erdő Péter bíboros, prímás nevében is köszöntötte a megjelent szerzeteseket, a pasaréti egyházközségi vezetőket, a kápolna tervezőjét, valamint a szent térben elhelyezett ötvösművészi tárgyak alkotóját.

Az oltárszentelés ünnepélyes, ősi szertartása előtt a püspök azzal kezdte szentbeszédét, hogy „tekintettel a háborús és válságos helyzetre a magyarság nemzeti összetartozását kívánja erősíteni” azáltal is, hogy feleleveníti Boldog Meszlényi Zoltán vértanú alakját, méltatja „Krisztus Urunk, az Egyház és egész népünk szolgálatára elkötelezett, a nehéz időkben folytatott helytállását”.

Cserháti Ferenc kiemelt néhányat Meszlényi Zoltán életének legfontosabb eseményei közül. Felidézte, hogy a felvidéki Rimaszombatban töltötte gyermekkorát, az esztergomi bencés gimnáziumba érettségizett, Rómában tanult, és az első világháború miatt Innsbruckba kellett menekülnie szeminarista társaival együtt, ott szentelték pappá, ott szerzett doktorátust. 

Miután hazájába visszatért, felvidéki kötődése miatt különösen is meg kellett tapasztalnia Trianon igazságtalanságát. 1926-ban eljutott Chernoch János magyar prímás kíséretében az Amerikai Egyesült Államokba, az eucharisztikus világkongresszusra, találkozott többek közt a chichagói, toledói, clevelandi, buffalói, detroiti emigráns magyarokkal, szolgálva a „Trianontól megtépázott haza ügyét”. 

Csendes, buzgó maradt esztergomi prímási hivatali igazgatóként is, belső komolysággal, jámbor lélekkel végezte szolgálatát, egyéni jövedelméből sokat juttatott rászoruló gyerekeknek jótékony célokra.

Negyvenhat évesen, 1937-ben lett püspök, jelmondatául ezt választotta: „Fidenter ac fideliter”, vagyis „Bizalommal és hűséggel”.

1945-től kezdve élete igazi nagy kálváriája egybefonódott Mindszenty József bíboros meghurcoltatásával, az egyházüldözéssel. A legnehezebb időkben lett vértanú, bebörtönözték, majd halálra kínozták, csak azért, mert Istent, egyházát, hazáját, a határon innen és túl élő magyarokat szolgálta, s a hitet, az Egyház iránti hűséget meg nem tagadta.

Meszlényi Zoltán püspököt 2009. október 31-én avatták boldoggá.

A Pasaréti Közösségi Ház kápolnájában megtartott oltárszentelési mise végén, az oltárban elhelyezett csontereklye jelenlétében Cserháti Ferenc püspök megáldotta a jelenlévőket, azt kívánva, hogy a kápolna váljon a Pasaréti Közösségi Ház központjává, s az ide betérők számára Krisztus „adjon erőt, bátorítást, segítséget és lelki békét” e szent helyen.

                                                                          *

A pasaréti plébánia hívei számára a Pasaréti Közösségi Ház az átadás óta eltelt hónapok alatt a közösségi és a hitélet fontos helyszínévé vált, a házban lévő, Mátyássy László ötvösmunkáival ékes kápolna pedig kezdettől lehetőséget nyújt a plébániai csoportok imádságára és egyéni elmélyülésre egyaránt.

Szerző: Körössy László

Fotó: Gieszer Richárd

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria