Dunaújvárosban is megemlékeztek a kommunista diktatúrák áldozatairól

Fodor Endre, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának sajtófőnöke elmondta, hogy a bizottság két kiállítási anyaggal érkezett az eseményre, amelyek azt hivatottak bemutatni, hogy a kommunista időkben a pártállam miként indított kegyetlen hadjáratot az egyházi közösségek ellen, és kik voltak a hitvalló egyház magyar mártírjai.

Mészáros Lajos arról beszélt, hogy világviszonylatban mintegy százmillióra becsülik a halálos áldozatok számát, ezen belül Kelet-Közép-Európában körülbelül egymillióra.

Hogy miért fontos az emlékezés, arra Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök világított rá beszédében. Mint mondta, az ember olyan teremtmény, aki nemcsak emlékezni tud, hanem felejteni is. Viszont ha felejtünk, akkor kitesszük magunkat az ismétlés veszélyének. Legyenek olyan emlékeink, amelyeket szívünkbe zárhatunk, önmagunkat is védve ezzel. Szólt arról is, hogy a mai fiatalok talán már el sem hiszik, amit szüleik, felmenőik elmesélnek nekik a régi idők nehézségeiről. Például hogy volt olyan korszak, amikor nem lehetett templomokat építeni, vagy éppen harangot kongatni, ami ma már szinte elképzelhetetlen. A hitet azért támadják, mert ez fontos támasza az embereknek, hit nélkül pedig bizonytalanokká válunk. Ilyen támaszt jelent a család is mint szent kötelék, akárcsak a haza, a nemzet, amelyek gyökereket adnak nekünk. Ha gyenge, töredezett a gyökér, ingataggá válunk, viszont ha stabil és erős, akkor kibírhatjuk a kibírhatatlant, a megpróbáltatásokat, akárcsak a „Légy hű mindhalálig” tablósorozaton bemutatott egyházi személyek is, akik vállalták küldetésüket, és üdvösségre jutottak.

A kommunizmus, a szocializmus, a nemzetiszocializmus, még a modern liberalizmus is támadja a család és a nemzeti tudat hagyományos értékeit. Gyalázó a családokra nézve az, amikor arra tesznek próbálkozásokat, hogy sokkal szebb, ha egy furcsa, színes világban egyek vagyunk. Azért veszélyesek ezek az eszmék, mert mindig is tragédiába torkollottak a történelem során. Spányi Antal hangsúlyozta: mindig maradjunk hűségesek ezeréves hagyományainkhoz.

A megyéspüspök szavai után Soós Viktor Attila egyháztörténész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartotta meg előadását a kommunizmus egyházüldözéséről. Számos ténnyel szolgált még a kegyeletlen időszakból: a legnagyobb terror 1953-ban és 1957-ben volt, ezekből az évekből hallhatunk a legtöbb vértanúról. A mártírok között volt Boldog Brenner János, akinek életéről és tragikus haláláról is beszélt előadásában Soós Viktor Attila. Az egyháztörténész kiemelte: Brenner Jánost, ahogy társait is, a hitükért ölték meg. Ők csak tették a dolgukat, komolyan vették hivatásukat, az elköteleződést. Történetük azt az üzenetet hordozza, hogy azt, ami az életfeladatunk, ahová a sors rendel minket, csináljuk igaz szívvel, s álljuk meg ott a helyünket.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye; duol.hu 

Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő

Magyar Kurír