Elhunyt Ferencz István

„boldogok…, akik az Úrban hunytak el. 
…megnyugosznak szenvedéseiktől,
és elnyerik jócselekedeteik jutalmát.”
(Jel 14,13)

Az elhunyt lelki üdvéért december 29-én délelőtt 11 órakor mutatnak be koncelebrált engesztelő szentmisét a borsosberényi plébániatemplomban. Testét ezt követően, végakaratának megfelelően, a feltámadás hitével és reményével a helyi temetőben a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra.

Ferencz István 1936. február 14-án született Borsosberényben. Vácott szentelték pappá 1959. június 21-én. Tanulmányait folytatva 1960-ban teológiai doktorátust szerzett. Lelkipásztori szolgálatát ugyanebben az évben turai káplánként kezdte meg. 1962-től Kiskunhalason, 1965-től a csongrádi Szent József-plébánián, 1968-ben Farmoson, majd Budapest-Rákospalotán, 1969-től Budapest-Pestszentlőrincen, 1970-től Újpest-Clarisseumban, 1971-től Vecsésen szolgált káplánként. 1972-ben plébánosi kinevezést kapott az apostagi plébániára, ahol közel három évtizeden át végezte szolgálatát. Apostagi plébánosi megbízatása mellett hosszú ideig gondoskodott a dunaegyházi és a dunavecsei hívekről is. 1977-től, majd 1980-tól 2005-ig kerületi esperesként segítette mindenkori főpásztorát az egyházkormányzatban. 1994-ben érdemei elismeréseként tiszteletbeli kanonoki címet kapott. 2009-ben nyugállományba vonult. Nyugdíjas éveit szülőfalujában, Borsosberényben, majd egészségének meggyengülését követően a verőcei Migazzi Otthonban töltötte.

Magyar Kurír