Emberi méltóságért kitüntetést kapott Karikó Katalin – Kocsis Fülöp érsek is részt vett az átadón

A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő méltatta, aki beszédében emlékeztetett: hasonló méretű világjárványra legutóbb száz éve volt példa. A spanyolnátha akkor több embert vitt el, mint az első világháború. Ez a mostani járvány is hasonló méretű pusztítást végezhetett volna, ha nem lépnek föl azonnali cselekvéssel megfelelő felkészültségű kutatók. Hirtelen érte a ma emberét a koronavírus-járvány, ugyanakkor a tudósok már hosszú ideje keresik a hasonló betegségek gyógyításának lehetőségeit.

Bajkai István kiemelte: az emberiség ugyanolyan hálával tartozik a kórházakban helyt álló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a vírus ellenszerét. „Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobb alakjára” – méltatta Karikó Katalint az országgyűlési képviselő, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert.

Az eseményt Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára szervezte. Meghívására az átadóünnepségen mindössze tíz vendég volt jelen, köztük Kocsis Fülöp metropolita, aki a görögkatolikus egyház ajándékaként egy Alexandriai Szent Katalint ábrázoló rézkarccal lepte meg a tudóst. A mű Monostory Viktória alkotása.

Az ünnepség fényét Dévai Nagy Kamilla énekes előadása emelte. Záróénekként egy Miatyánk-feldolgozás hangzott el.

A nemzetközi hírű biokémikus kutató jó szívvel szólt magyarságáról. Mint mondta, tudományos munkájának alapjait itthon szerezte meg, a Szegedi Tudományi Egyetemen, s erre épülhettek rá későbbi eredményei. És bár kutatómunkája más országokba hívta, magyarságát mind a mai napig családjával együtt megéli és megvallja.

Az átadóünnepség hivatalos részét szűk körű beszélgetés követte. Ekkor a világhírű professzor asszony számos kérdésre is választ adott. Szólt arról is, mennyire komolytalanok és alaptalanok az oltást ellenző vélemények. Hangsúlyozta, hogy minden szakmailag elismert oltóanyag hatékony és hasznos; érdemes, sőt szükséges élni ezekkel, bármelyiket is kapjuk meg.

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS-kutatással foglalkozni, amit eleinte még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann-technikának neveznek, és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja.

A találkozó után Karikó Katalin megköszönte Kocsis Fülöp metropolitának az ikont, és azt, hogy imádkoznak a további munkásságáért.

Forrás és fotó: MTI, Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír