Hajléktalan barátaikkal szilvesztereztek a Sant’Egidio közösség fiataljai Budapesten

 „…adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem”

(Nagy László: Adjon az Isten)

Jó dolog elbúcsúztatni az évet jóbarátok társaságában. Nagyon hálás vagyok, hogy most ezt igazán megtapasztalhattam.

Egy szép ima után elindultunk – többen, fiatalok – pezsgővel, szendvicsekkel, hogy találkozzunk az utcán olyanokkal, akik már vártak, vagy akikkel éppen véletlenül akadtunk össze. Jártuk Budapestet, régi barátainkat látogattuk, de sok eddig ismeretlen emberrel is megálltunk koccintani, beszélgetni, ünnepelni. Petárdák durrogása közt vonulva, kellemesen meleg időben. Szép élmény volt.

„Ma, ahogy sétáltam a Margitszigeten, láttam, a madarak megzavarodtak” – mesélte egy utcán élő barátunk. „Én is megzavarodtam, gondoltam, hogy már meg kéne keresnem a kokárdám, mert március 15-e lesz hamarosan” – viccelődött Bálint. Jót nevettünk.

Többféle zene kísért minket: meghallgattuk Pista kedvenc Omega-dalát Bogi telefonjáról, egy énekes mutatott saját szerzeményeket az interneten, volt élő blues is, amire ropni lehet.

Azoknak pedig, akik túl fáradtak voltak már ahhoz, hogy együtt ünnepelhessünk, étellel és meleg takaróval kívántunk boldog új évet.

Forrás és fotó: fiatalokabekeert.blogspot.com

Magyar Kurír