Hálából a szeretetért – Mária-szobrot állítottak a székesfehérvári Országos Papi Otthon kerengőjében

A szobormegáldáson részt vettek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere; Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója; Dózsa István püspöki tanácsos; Barna Tímea, az Országos Papi Otthon vezetője; a Katolikus Szeretetszolgálat központjának és Szent Lajos Otthonának munkatársai; Tóth Béla atya családtagjai, valamint önkéntes segítők.

Az ünnepség után Burányi Roland, a szeretetszolgálat lelkipásztora által főzött ebéddel, beszélgetéssel, valamint a papi otthon bejárásával folytatódott a program. Az itt élő atyák közül többen is a korábban szemináriumként működő épületben voltak papnövendékek, ezért sok személyes történetet osztottak meg a vendégekkel az épület megtekintésekor.

Vajda Norbert főigazgató köszöntötte a meghívott vendégeket, majd Barna Tímea intézményvezető mondta el a szobor történetét.

„Épp csak két hónapja voltam igazgató az otthonban, amikor Béla atya odajött hozzám és elmesélte, hogy azért a szeretetért és gondoskodásért, amit ő itt kapott, úgy döntött: Mária-szobrot ajándékoz az intézménynek. Az volt a vágya, hogy a belső udvaron egy zárható szoborfülkébe kerüljön. A folyamat el is kezdődött, a fülke elkészült, de nem volt zárható. Sokszor intették türelemre, s ő várt is sokáig. Ám egyszer szólt: mégiscsak oldjuk meg valahogy a szobor kérdését – noha nem a türelme fogyott el, hanem ő úgy érzi, az ideje. Szerette volna azzal a gondolattal lezárni földi szolgálatát, hogy a szobor védelmének kérdése megoldódik. Szívem szerint mondtam volna, hogy várjunk még, amíg méltó helyet találunk a szobornak, de akkor ott, abban a pillanatban se helye, se ideje nem lett volna. Érezhető volt, hogy ez neki tényleg nagyon fontos” – emlékezett vissza az igazgatónő.

E beszélgetés után még aznap kihívtak egy nyílászárókkal foglalkozó szakembert, aki megígérte: két héten belül elkészül a kért ajtó a fülkére. Béla atya boldogan megnyugodott, s terveket szőtt: pünkösdhétfőn elindul egy lelkigyakorlatra, s mire onnan visszaérkezik, a szoborfülke zárható lesz. S majd ő felkeresi a püspököt, hogy áldja meg a szobrot. Azonban Tóth Béla atya már a lelkigyakorlatra sem érkezett meg, autóbaleset érte. „Az egyetlen vigasz az volt, hogy legalább annak tudatában távozott: végakarata teljesült.”

*

Tóth Béla 1944. április 6-án született Budapesten. Máriaremetén szentelték pappá 1967. június 15-én. Káplánként szolgált Ráckevén, Csákváron, Nagytétényben, valamint hitoktatóként Pilisvörösváron. 1977-ben lett Kápolnásnyék plébánosa. 2009-ben lelkipásztori szolgálataiért címzetes kanonoki méltóságot kapott.

Nyugdíjba vonulása után is töretlenül szolgálta nem csupán paptársait és az Otthon dolgozóit, hanem az egész várost is: gyakran ment helyettesíteni, gyóntatni. Az Országos Papi Otthon kerengőjében elhelyezett Mária-szobor így nem csupán egy dísz vagy imahely az otthonon belül, hanem emlékmű is, mely tiszteleg egy szerény, szolgálattal töltött életút előtt.

Forrás és fotó: Katolikus Szeretetszolgálat

Magyar Kurír