Hároméves a magyarországi görögkatolikus metropólia

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyéből, valamint a Hajdúdorogi Főegyházmegyéből mintegy száz vendég érkezett Debrecenbe a görögkatolikus metropólia létrejöttének harmadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre.

A megemlékezést imaóra nyitotta, melyet Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök vezetett. A szertartáson a metropólia papjai és diakónusai is közreműködtek. A közös imádságot követően Véghseő Tamásnak, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának történelmi visszatekintését hallgathatták meg a vendégek.

Végsheő Tamás előadását a 17. századi helyzet bemutatásával kezdte, ekkor szerveződött ugyanis a történelmi Magyarország különböző régióiban a legtöbb görögkatolikus közösség. A szerveződéshez a mai Kárpátalján és a lengyel királyságban élő közösségek nyújtottak mintát: itt már a 16. században unióra léptek a katolikus egyházzal a bizánci szertartású rutének, és ebből fejlődött ki a manapság legnépesebbnek nevezhető ukrán görögkatolikus egyház. A rektor ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a keleti és a nyugati egyház közötti egység nemcsak teológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fontos momentum, hiszen ott, ahol létrejöttek a görögkatolikus egyházak, megállapítható, hogy társadalmi modernizáció ment végbe.

A rutén egyház mintáját számos közösség is követte a különböző országokban. Így jött létre 1646-ban az az ungvári unió, amit a magyar görögkatolikus egyház születéseként emlegetnek. Ekkortól a cél az volt, hogy megszilárdítsák működését, kiterjesszék eszméjét, amihez például II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia is jelentősen hozzájárult azzal, hogy áttért a református vallásról a római katolikusra, ezt követően pedig támogatta a görögkatolikus egyház megerősödését is. Önálló egyházmegyék a 18. században jöttek létre, majd 1873-ban a Munkácsi Egyházmegyén belül Hajdúdorogon alakítottak ki egy úgynevezett külhelynökséget. Fejlesztése végül kevés sikerrel járt, így csaknem negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a településen önálló egyházmegye kezdhesse meg működését. Végül az 1989-es politikai rendszerváltás nyitott új korszakot a magyar görögkatolikusok életében.

Ennek lett egyik eredménye, hogy az Apostoli Szentszék a magyar görögkatolikusok számára sajátjogú és metropolitai rangú egyházat alapított, figyelembe véve a magyar görögkatolikus egyház több évtizedes töretlen fejlődését. Ferenc pápa 2015. március 19-i döntése öt apostoli konstitúcióban, illetve bullában nyert konkrét jogi formát.

A Magyarországi Görögkatolikus Sajátjogú Metropolitai Egyház megalapításának harmadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen közreműködött a Lautitia kóruscsalád. A köszöntők sorát Papp László, Debrecen polgármestere kezdte, aki maga is görögkatolikus hívő. Felidézte, hogy az érsekség berendezkedését a város azzal segítette, hogy a Petőfi tér 8. szám alatt található, addig használaton kívüli kollégiumi épületet átadta a főegyházmegye számára. Köszöntője végén Papp László hangsúlyozta: Debrecen olyan példát mutat a vallási együttműködések tekintetében, amely „megsüvegelendő és megköszönhető valamennyi egyházi vezetőnek”.

A polgármester köszöntőjét Kósa Lajos beszéde követte. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter különleges ajándékkal érkezett az ünnepségre: egy 1703-ban keltezett, II. Rákóczi Ferenc aláírásával ellátott dokumentummal, amely Debrecen görögkatolikus életét alapjaiban erősítette meg. A miniszter a Központi Antikvárium árverésén vásárolta a dokumentumot, amely akkoriban azt tanúsította, hogy a fejedelem megóvja baj esetén a debreceni görögséget és annak „főbíráját”, Rácz Mihályt. Ezt azért kapták, mert II. Rákóczi Ferencet szabadságharcában és küzdelmében a görögkatolikusok hűségesen szolgálták. A történelmi irat a metropólia levéltárában, annak valósághű másolata pedig az érdeklődők számára is látható helyen a tárgyalóteremben lesz elhelyezve, több más görögkatolikus dokumentummal együtt.

„Március 19-ét nem túlzás történelmi eseményként aposztrofálni, mert szépen illeszkedik ez a nap egyházunk történeti eseményei közé – mondta beszédében Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita. – Anélkül válunk élő tagjaivá a görögkatolikus történelemnek, hogy ezt akarnánk, erre törekednénk. Nem akarunk semmi egyebet, csak Istennek megfelelni és azt elvégezni, amit adott napon elvár tőlünk. Ezen a napon azt várja el, hogy emlékezzünk az elmúlt három évre, amely a keresztények számára nem az úton való merengés, hanem a jelen áttekintése és a jövő építése.”

Forrás és fotó: MTI, Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír