Képeslapon érkeztek az adventi gyógyító gondolatok a kórházakba

„Advent növeli a reményünket, a reményt, ami soha nem okoz csalódást. Az Úr sosem hagy cserben minket.” (Ferenc pápa)

„Advent csodás feladata, hogy felélesszük magunkban a jóság emlékeit és kinyissuk a remény kapuit.” (XVI. Benedek pápa)

„Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?” (Márai Sándor)

Ezzel a három gondolattal kívánnak áldott karácsonyt a domonkos plébánia idén alakult közösségének tagjai.

Advent idején a kórházban is megváltozik a hangulat. Az emberekben vegyes érzéseket kelt az ünnep közelsége, sokakat motivál a gyógyulásra, mert karácsonykor már a szeretteikkel szeretnének lenni. Ugyanakkor annak, aki már előre tudja, hogy állapota nem teszi lehetővé a hazatérést, nagyon szomorú már az adventi időszak is. A betegeknek és a hozzátartozóknak sem könnyű a kórházi karácsonyozás. Azok, akik állapotuk miatt nem engedhetők haza, ezekben a napokban sokkal kiszolgáltatottabbnak, magányosabbnak érzik magukat. Az általános látogatási tilalom még inkább megnehezíti a kapcsolattartást a mindennapokban.

Az egyházmegye kórházlelkészi szolgálatának beteglátogató munkatársai és a kórházlelkészek igyekeznek felkeresni a betegeket gyógyító üzenetekkel, szaloncukorral, mézeskaláccsal.

„A mi feladatunk, hogy amennyire lehet, pótoljuk az otthont, s a kórházi személyzetnek is kell – jó esetben hozzátartozói segítséggel – gondoskodni a karácsonyi hangulatról. Ez egyszerre nehéz és könnyű” – írja Berényiné dr. Felszeghy Márta, a szolgálat vezetője.

Egy időben van jelen a fájdalom, a szomorúság és a hiány, illetve jó esetben a feldíszített folyosók, betegszobák, valamint a megértő, odafigyelő személyzet által megteremtett sajátos, szomorkás, de valahol mégiscsak az ünnepet idéző és valódi élményt adó hangulat.

Igen, be lehet és be kell csempészni a karácsonyt és az ünnepi hangulatot a kórházba. Karácsonyfa, szaloncukor, gyógyító üzenet mindig akad, halk zene szinte bárhol szólhat. Azok, akik akár betegként, akár dolgozóként töltöttek már karácsonyt kórházban, biztos, hogy a nehézségek ellenére is fel tudnak idézni magukban valamilyen a speciális helyzethez kötődő pozitív, kedves emléket.

„Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket” – Teréz anya gondolataival talán tudunk egy kis lelki melegséget vinni a betegágyon fekvő embertársainkhoz, írja Berényiné Felszeghy Márta.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata

Magyar Kurír