Kétnyelvű imakönyv segíti a magyarországi ruszin közösséget

Hazai – 2019. szeptember 3., kedd | 13:04

Újabb mérföldkőhöz érkezett a debreceni ruszin közösség a hiánypótló kötet megjelenésével, amelyet augusztus 27-én mutattak be a tavasszal átadott nemzetiségi közösségi házban Debrecen-Józsán.

Az ünnepélyes alkalommal Kocsis Fülöp érsek-metropolita azt is bejelentette, hogy már készen vannak a városrészben megvalósítandó fatemplom tervei, míg Papp László polgármester egy magyar–ruszin két tannyelvű iskola terveiről beszélt.

Bársonyborítás, visszafogott, igényes díszítés, gazdag tartalom – ez jellemzi a Görögkatolikus Metropólia, a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város gondozásában kiadott magyar–ruszin kétnyelvű imakönyvet. Elkészítésének gondolata Telenkó Bazilban merült fel. A debreceni Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökének néhány éve került a kezébe egy kicsi, ütött-kopott, helyenként hiányos görögkatolikus imakönyv, melyet még 1940-ben Pittsburgh-ben adtak ki az Amerikában élő magyar görögkatolikusok számára, két nyelven. Ezt forgatva merült fel benne, hogy lehetne egy hasonlót magyar–ruszin nyelven is megjelentetni.

Fél év alatt készült el az imakönyv, ami öt fő részből áll: Aranyszájú Szent János liturgiája, énektár, a változó és állandó ünnepek, a panachida (az elhunytak lelki nyugalmáért mondott ima) kapott benne helyet. Párhuzamosan lehet olvasni lapjain a szövegeket magyarul, illetve egyházi szláv nyelven, de a könnyebb kezelés érdekében fonetikusan ruszinul is lejegyezték az imádságokat.

„Egy nemzetiséget képviselő önkormányzatnak komplex feladata van, a társadalmi munkában végzett tevékenység nem merül ki a hivatali teendőkben. A közösségfejlesztés erősítése legalább annyira fontos számunkra, mint a hitélet fenntartása. És nemcsak helyben, hanem országhatárokon átnyúlóan is” – hangsúlyozta köszöntőjében Telenkó Bazil.

Elsőként száz darabot adtak ki nyomtatásban az imakönyvből, melyeket Kocsis Fülöp érsek-metropolita megáldott. A főpásztor elmondta, hogy kedves emlékeket idézett fel számára a kötet szerkesztése, hiszen nagyjából azokat az imaszövegeket tartalmazza, amelyeket ő még gyermekként ismert meg. Édesapja tanította meg neki és testvéreinek.

„Szegeden nőttem fel, ahol a Római Katolikus Egyház jelenléte a legerősebb, ezért a családom is közéjük ékelődött be. Ám az, hogy szívemből görögkatolikus vagyok, ezeknek az imáknak köszönhető. A vallási identitást hordozhatja, a görögkatolikus egyházhoz tartozást erősítheti az imakönyv, persze ahhoz forgatni is kell. A hagyományőrzés fontos részét képezheti, ha megtanítjuk gyermekeinknek ezeket az imákat” – hangsúlyozta Fülöp metropolita.

„Örvendetes, hogy ennyire agilis a ruszin közösség, melynek fontos szerepe van Debrecen életében, hiszen nekik kell bátorítást adniuk azoknak a ruszin gyökerekkel rendelkezőknek, akik eddig még nem vállalták fel hovatartozásukat. Erre ideális közeg a néhány hónapja átadott közösségi ház is” – ezt már Papp László polgármester mondta. A városvezető hozzátette: Debrecen jelentős oktatásfejlesztési programot hajt végre, és ennek  részeként minden esély megvan arra, hogy magyar–ruszin két tannyelvű iskolát alapítsanak.

Bartha Elek néprajztudós, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg a ruszin hitéleti hagyományokat bemutató fotókiállítást az imakönyv ismertetése után. A tárlat Bődi Erzsébet, az MTA tagja, néprajzkutató gyűjtéséből nyújt válogatást.

Mint Bartha Elek előadásából kiderült: a Kárpát-medence északkeleti térségének templomai között nagy számban találunk fából épült templomokat, melyek túlnyomó többségében keleti rítusú, katolikus vagy ortodox szertartásokat végeznek. Nem kirívó az, hogy egy templom fából készüljön, hiszen a hagyományos építészet a helyben vagy a közelben fellelhető anyagokat alkalmazza. A Kárpátok vonulata fában gazdag vidék, ennek köszönhető a fatemplomok sokasága azon a környéken. Sokszor megesett, hogy átköltöztették az építményeket, hiszen könnyen szétszedhetők.

Manapság néprajzi építészeti örökségnek számít, kuriózum, melyből az Alföldön például alig van – mondta a rektorhelyettes.

Hamarosan azonban egy ilyen gyöngyszemmel gazdagodhat Debrecen, hiszen ahogyan azt Fülöp metropolita már tavasszal, a közösségi ház átadóján elmondta, a telken templomot is szeretnének építeni. A tervek elkészültek, és már azt is lehet tudni, hogy az erdélyi Gyimesbükkről fogják Debrecen-Józsára szállítani. Érdekessége még, hogy a máriapócsi fatemplomhoz hasonló lesz, amit szintén a ruszin hagyományokhoz igazodva alakítottak ki.

A megvalósításhoz az anyagi támogatás elengedhetetlen, így aki teheti, segítheti e nemes cél elérését.

Adományaikat a CIB Bank következő számlájára várják: 10702064–49985908–51100005 

Kedvezményezett neve: Debrecen-Józsai Szervezőlelkészség. A megjegyzés rovatba kérjük, írják be: „adomány templomépítésre”.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria