Látványos megújulás a Pilisben – Részben felújították a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házat

Hazai – 2026. január 29., csütörtök | 18:35

A Leányfalun található Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házat 1983. július 31-én, Szent Ignác emléknapján szentelte föl Joseph Höffner bíboros, kölni érsek. A létesítmény különböző egységei 1981–2003 között több ütemben épültek meg. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tulajdonában lévő és a megnyitása óta folyamatosan működő ingatlanegyüttes rászolgált a külső-belső megújulásra.

A konferencia döntést hozott, és 2024 elején a lelkigyakorlatos ház energetikai korszerűsítésének megtervezésével a Kima Studio Kft.-t bízta meg. A kivitelezést a közbeszerzési eljárásban kiválasztott E-Builder Kft. végezte.

A projekt lebonyolításában és megvalósításában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Üzemeltetési Osztálya is közreműködött, az anyagi forrást pedig a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította, közel 220 millió forintos támogatás keretében.

Az újjáalakítás fontos tervezési szempontja volt, hogy az épület felújítása költséghatékony legyen, megfeleljen a településképi és egyéb hatályos előírásoknak, valamint hogy a felújítások ütemezhetőek legyenek, hiszen a munkálatokat csak a rendelkezésre álló költségkereteket figyelembe véve lehet megvalósítani.

Ennek megfelelően mostanra a főépületen – amelyben kápolna, előadóterem, könyvtár, negyvenhárom lakóegység, valamint a gazdasági helyiségek találhatók – a külső falazatok hőszigetelése, a magastető felújítási munkálatai és a nyílászárók cseréje készült el.

A szobák franciaerkély-ablakai helyett olyan modern üvegszerkezeteket építettek be, amelyeknek alsó része rögzített, a felső része bukó-nyíló kialakítású.

A ’80-as években telepített áramfőelosztó berendezést korszerűsítették, lecserélték az idejétmúlt gázkazánokkal együtt. A konyhai légtechnikai rendszer bővítése, korszerűsítése is megtörtént.

Mivel a hegyoldalban elhelyezkedő épületen belül jelentős szinteltolódások vannak, 1989 óta lift is segítette az emeletek közötti mozgást. Most a régi helyett egy korszerű, 6 személyes, 450 kg teherbírású, gépház nélküli személyfelvonót telepítettek.

A telken már meglévő drótkerítés helyett, illetve a telekhatár egy részén pótlásként, a vadbetörések ellen védő betonlábazatos kerítés készült. A kétszárnyú bejárati kapu megépítése mellett a régi kapukat szintén felújították.

A projekt célja volt, hogy a főépületet energetikailag korszerűsítsék, ami nagyrészt meg is történt ugyan, de a munkálatoknak ezzel még nincs vége. Hiszen a főépület mellett a diákszálló és a többi építmény is megújulásra vár, valamint napelempark létesítése is a kitűzött célok között szerepel.

Ezekhez a kivitelezési tervdokumentáció már rendelkezésre áll, de megvalósulásukhoz további, nagy összegű anyagi támogatás szükséges.

P. Bálint József SJ – aki 1983 és 1989 között a lelkigyakorlatos ház főelőadója volt – korábbi visszatekintésében így fogalmazta meg a lelki feltöltődésre, elvonulásra helyet adó építmény fontosságát, amelynek létjogosultsága ma sem kérdőjelezhető meg:

„Két szó van láthatatlanul fölírva lelkigyakorlatos házunk bejárata fölé: ÖRÖM és REMÉNY! Az evangélium lényegére és a II. Vatikáni Zsinat egyik legfontosabb okmányára utal, amely az Egyház hivatásáról szól a modern társadalomban. Ezt a kettős hivatást akarja betölteni a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház, hogy továbbra is a rendkívüli kegyelmek forrása legyen az egész keresztény magyar társadalom számára.”

Fotó: MKPK

Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír

#épített örökség #lelkigyakorlat #MKPK

Kapcsolódó fotógaléria