Megkezdődik a pápai Szent István vértanú plébániatemplom rekonstrukciója

A magyar kormány képviseletében Soltész Miklós,  a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és a Veszprémi Főegyházmegye sajtótájékoztatót tartott a munkálatok megkezdéséről.

Udvardy György veszprémi érsek elmondta: az ország második legnagyobb temploma a pápai, amelynek állapota az elmúlt évtizedekben folyamatosan romlott.

Ez a templom nemcsak művészeti, kulturális érték, hanem nélkülözhetetlen a hívő közösség számára – hangsúlyozta a főpásztor. – Két éve jelentette be a kormány, hogy az épületet szándékában áll felújítani. Ekkor megkezdődtek a felmérések, a kutatómunka, benyújtották kérelmüket a szakhatóságokhoz. Közben elkészültek az első szakvélemények, amelyek nehéz dilemma elé állították őket. „Most, hogy az első ütem elindult, bizonyosan találkozunk majd nehézségekkel, amelyek átalakítják, megváltoztatják a hétköznapjainkat, szokásainkat. Készüljünk azonban a közös örömre, hogy nemsokára megújul ez a páratlan épület, ahol az ember lelkét felemelheti Istenhez, és ahol a közösség új erőre tud kapni” – fogalmazott a veszprémi érsek.

Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy több mint egy évtizede dolgozik együtt Udvardy György érsekkel, és azt tapasztalta mind Pécsett, mind Veszprémben, hogy minden munkát igen gondos előkészítő munka előz meg.

„Szerencsére most sem volt ez másként, így fény derülhetett rá, hogy az épület tető- és tartószerkezetében súlyos helyzet alakult ki. Ha most ezt nem orvosoljuk, akkor hiába a külcsíny. Azt is elárulhatom még, hogy a megítélt 900 millió forintos támogatás mellé a kormány a jövő évi költségvetésben elkülönített további 300 millió forintot, amit szintén a templom rekonstrukcióját szolgálja” – emelte ki a politikus.

Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: „Az Eszterházyak szép várost építettek nekünk, amit kötelességünk megőrizni az utókornak, a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt. Az elmúlt években a magyar kormány több mint 3700 templomot újított fel a Kárpát-medencében, 200 újat is épített. A Veszprémi Főegyházmegyében nyolcvannál is több templomot sikerült rendbe tenni, az én választókörzetemben pedig több mint húszat.” A dákai templom is megújulhat – tette hozzá a térség képviselője.

Gréczy Zoltán, a Veszprémi Főegyházmegye fejlesztési igazgatója arról beszélt, milyen fontos a templom tartószerkezeti megerősítése. Ezt feszítőkábeles megoldással élnek, ami hosszú távon garantálja, hogy az impozáns épületet évszázadokra megőrizzék az utókornak. Több mint 1200 méter feszítőkábelt használnak majd fel, öt tonna acélt építenek be, a tetőt pedig várhatóan két tonna acéllal erősítik meg. Úgy tervezik, hogy a munkálatokat 2024 első félévében tudják befejezni.

A mai Szent István-templom 1774 és 1786 között épült: kéttornyú, barokk nagytemplomot építtetett Eszterházy Károly püspök, Fellner Jakab tervei alapján, copf stílusban. Az épület 42 méter hosszú, 22 méter széles, belső magassága 26 méter, a tornyai 60 méter magasak. A Dunántúl legimpozánsabb épületében a freskókat Franz Anton Maulbertsch készítette, művei nagyszerű hasonlatosságot mutatnak a római Santo Stefano Rotondo templom ábrázolásaival. A templom alatt található kriptában nyugszik az Eszterházy család több tagja is. A templomot 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök.

Az elmúlt évtizedekben kisebb felújításokat ugyan végeztek a templomon, de jelentős állag- és állapotjavító beavatkozások nem történtek. A munkálatokra a Veszprémi Főegyházmegye 900 millió forintnyi támogatást kapott a magyar kormánytól.

A templomfelújítás első ütemében az eredetileg tervezett felújítási munkákat megelőzően – statikus-szakvélemény alapján – szerkezetmegerősítési feladatokat szükséges elvégezni. A tartószerkezeti tervezés során a templom falazott szerkezeteiben (a falakon, boltöveken, boltozatokon, padlástérben) jelentős mennyiségű, különböző mértékű repedéseket tártak fel. Eszerint a következő munkálatok elodázhatatlanná váltak: a hajó, a szentély, a toronysisakok tetőzetének megerősítése (faelemcserék, vonórudak beépítése), illetve a falak és a boltozatok feszítőkábeles megerősítése.

A templom falazott szerkezeti állapotának minél hosszabb ideig történő megőrzése érdekében a tartószerkezeti szakvélemény feszítőkábeles megerősítést javasolt, ami hatékonyan tudja biztosítani a templom hosszirányú, keresztirányú és koszorúszerű összefogását is.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír