Nincsen NEK rózsa nélkül – Rózsatöveket ajándékoz az agrárminiszter a plébániáknak

Hazai – 2020. november 5., csütörtök | 13:34

Háromezer darab, magyar szakember által nemesített rózsatövet ajánlott fel Nagy István agrárminiszter a magyarországi plébániáknak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében. A NEK rózsáját a tárcavezető a budapesti Magyar Szentek templománál Écsy Gábor plébánossal, a Katolikus Karitász igazgatójával együtt ültette el november 5-én.

Emlék a jövő nemzedéknek

A fővárosi és vidéki plébániák kertjében több száz rózsatövet ültetnek el ezekben a napokban.

A növényeket felajánló Nagy István agrárminiszter az átadás után a virág elültetésében is segédkezett Écsy Gábor plébánosnak, a Katolikus Karitász országos igazgatójának Budapesten, a Magyar Szentek templománál. Mint mondta, a helyszín szimbolikus, ez az esemény minden plébániai közösséget megszólít és összeköt. Az agrárminiszter bízik benne, hogy az átadott rózsatövek a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékét hordozzák majd a jövő nemzedékek számára.

*

Díjnyertes magyar rózsa

A plébániakertekben a Magyar Örökség díjjal elismert Márk Gergely rózsanemesítőtől származó tövek találnak új otthonra. Az Erdélyben született, 2012-ben elhunyt kertészmérnök rózsák iránti szeretetét és szakértelmét hatszáz törzskönyvezett fajta fémjelzi.

Márk Gergely magyar hírességekről, valamint a Magyar Királyság településeiről és szentekről nevezte el rózsáit. Kiemelkedik ezek közül az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke előtt tisztelgő nemesítése, amely 2000-ben Rómában, a kereszténység megszületése kétezredik évfordulójára szervezett versenyen aranyérmet nyert kategóriájában. 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999-ben alapította a Szent Erzsébet Rózsája díjat az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek elismerésére. A kitüntetés mellé hagyományosan egy rózsatövet is ajándékoznak a Márk Gergely által nemesített, Rómában nagydíjat nyert fajtából.

Virágok virága

A rózsát a virágok virágaként, a virágok királynőjeként emlegetik. Szépsége miatt kezdetektől a megfoghatatlan istenivel való egység, a titok, a misztériumok szimbóluma. A szirmaiból készült vizet és olajat már az ókorban gyógyításra használták. A keresztény hagyomány szerint kezdetben tövistelen volt a rózsa, csak a bűnbeesés óta vannak tövisei.

A magyar nyelvemlékekben az Ómagyar Mária-siralomban olvashatjuk először a „virágok virága” kifejezést, amely a rózsára utalhat. Az imádság számlálásához, tagolásához használt rózsafüzért a hagyományok szerint Szent Domonkos készített először, préselt rózsaszirmok összefűzésével.

A virágok virága szorosan összekapcsolódik Szent Erzsébettel is, akinek ereklyéje ott van a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumán, a missziós kereszten. Az egyik legnépszerűbb magyar szenthez köthető a rózsacsoda.

Az elmélyülés ideje

A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán adományozott rózsák, ahogy az Eucharisztia is, összekötik a hazai plébániai közösségeket. A világjárvány miatt egy évvel elhalasztott nemzetközi eseményt 2021. szeptember 5. és 12. között rendezik. Ahogy a NEK-rózsák gyökereinek megerősödését segíti ez a plusz egy év, támogatja a hívők és útkeresők lelki felkészülését is az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus közös megünneplésére.

Forrás: NEK

Fotó: Ambrus Marcsi/NEK

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria