Pápai áldásban részesült a hűséges városmajori kántor, Pócsai Gyula

Hazai – 2021. november 22., hétfő | 15:55

Pápai áldásban részesült Pócsai Gyula egyházkarnagy, a budapesti városmajori Jézus Szíve-templom kántora november 22-én, Szent Cecíliának, az egyházi zene védőszentjének ünnepén. Pócsai Gyula az elmúlt tizenhét év minden hétköznapján magas színvonalon és hűségesen szolgálta énekével és orgonajátékával a Magyar Katolikus Rádió által a templomból közvetített reggel 7 órai szentmiséket.

A szentmisét november 22-én, hétfőn Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a katolikus rádió vezérigazgatója mutatta be, és a különleges kitüntetést is ő adta át. Koncelebrált Forgács ALajos plébános és Lambert Zoltán nyugalmazott plébános.

A napi evangélium (Lk 21,1–4) a szegény asszony két fillérjéről szólt. Spányi Antal püspök rövid beszédében rámutatott, hogy akkor lesz gyümölcsöző számunkra az evangélium meghallgatása, ha feleletet kapunk arra, mit mond ez a történet ma nekünk. Szemléljük az özvegyasszonyt, aki a sok gazdag között odamegy a perselyhez, és bedobja a maga kis szerény adományát. Jézus tudja, hogy ez az asszony nem tett mást, egész magát rábízta az Úrra, akit szeretett, tisztelt és akinek szolgálni akart – mondta a székesfehérvári megyéspüspök. – Jézus éppen ezért állítja alakját elénk: hogy mi is bízzuk rá életünket Istenre.

Ugyanígy tett a 3. században élt fiatal nő, Szent Cecília is – folytatta elmélkedését a főpásztor. – Az előkelő származású Cecília szépségében meg tudta őrizni lelke szépségét is, mert erényekkel ékes volt. Szent Cecíliában egy olyan női eszmény jelenik meg, aki tudja értékelni az Istennek odaadott életet, ezért tudja vállalni a szüzességet, és Krisztus szeretetéért kész a vértanúhalálra is.

A példa ugyanaz: életünket adni Krisztusnak. Nekünk is meg kell találnunk a mai napon, hogyan tudjuk életünket Istennek szentelni, hogyan tudjuk a világ számára tanúsítani, hogy nekünk fontos Isten; hogyan tudjuk építeni Isten országát – hangsúlyozta Spányi Antal.

A szentmise során a jelenlévők és a Magyar Katolikus Rádió révén bekapcsolódók erre egy másik nagyon szép példát is kaptak: Pócsai Gyuláét, aki immár 55 éve szolgál kántorként. A szentmise záróáldása előtt Spányi Antal püspök megköszönte élete odaadását, hogy

tizenhét éve melegben és hidegben, esőben, hóban, fagyban mindig ott volt a városmajori templom orgonájánál a reggeli szentmiséken. Egy napot sem hagyva ki

segítette a rádióhallgatókat is abban, hogy lélekben elmélyültebben vehessenek részt a szentmisén a távolból.

Erről a hűséges szolgálatról Ferenc pápa is tudomást szerzett, és ezért Pócsai Gyulára és egész családjára apostoli áldását adta. A különleges kitüntetést tanúsító oklevelet Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspöktől vehette át a reflektorfénybe igen ritkán kerülő karnagy.

Bár a szentmise záróénekéhez ezúttal nem kapcsolódott orgonakíséret, hiszen az ünnepelt kántornak nem volt ideje visszaérni szokott helyére, ez a hétfő reggeli liturgia méltó folytatása az elmúlt tizenhét év szertartásainak.

A szentmisét szentségimádás követte. Pár perc múlva csend lett, és az oltáron lévő monstranciában megbúvó Eucharisztiára vetült minden fény. Egy hétfő reggelen viszonylag keveseknek van idejük még a hívők közül is, hogy szentmisén vegyenek részt, hogy csendesen ott időzzenek az Oltáriszentség előtt, de

Isten vár minket, melegben és hidegben, esőben, hóban, fagyban.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria