Sok ukrán menekült családot segített új életük első évében a Máltai Szeretetszolgálat

Az alábbiakban Majoros Árpád Csaba írását közöljük.

Egy év – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ennyi időre köt együttműködési megállapodást az integrációs programba felvett családokkal, hogy a támogatási időszak végére, túljutva az őket ért megpróbáltatásokon és kilépve a támogatásra szoruló menekült létből, immár önállóan legyenek képesek gondoskodni magukról. Ennek eléréséig a program a segítségnyújtás számos módját kínálja a résztvevőknek: bérelt lakásokban helyezi el a családokat, magyar nyelvi oktatást nyújt gyermekeknek és felnőtteknek, segít eligazodni a magyarországi oktatási és egészségügyi rendszerben.

A mindennapokban családgondozók kísérik a menekülteket, hozzájuk fordulhatnak a mindennapos problémákkal, ha például szerelőt kell hívni, vagy az orvosi rendelőben tolmácsra van szükség. Egy családgondozó jellemzően 10-12 családról gondoskodik.

A menekültek munkába állását egy teljes csoport segíti; külön ember foglalkozik például a diplomák honosításával, a hivatalos iratok fordításával. Az EU-s támogatásból finanszírozott program indulása óta a résztvevők között akadt gépész, könyvelő, műtős szakápoló, gyógyszerész, nyelvtanár és közgazdász is, a legtöbben azonban gyárakban vagy az építőiparban helyezkedtek el, sokan pedig operátorként kaptak munkát. Az eredeti szakmájukban egyelőre csak kevesek tudtak elhelyezkedni; van, aki segédápolóként, előadóművészként, vagy beszerzőként dolgozik.

Az ukrán menekült családok gyermekei iskolába és óvodába járnak. A felnőtteknél gyorsabban sajátítják el a magyar nyelvet, integrációjukat azonban nehezíti, hogy a háborús élmények miatt többen pszichésen terheltek, nehezen viselik például a zajt; váratlan helyzetekre sokszor túlzott indulattal, vagy éppen visszahúzódva reagálnak.

Az események feldolgozását pszichológusok, tanácsadók segítik, a program pedig táborokkal, kulturális programokkal, közösségi alkalmakkal segíti beilleszkedésüket. A sportoló gyermekek jellemzően könnyebben megtalálják helyüket az új környezetben, magyarországi egyesületek tehetséges röplabdázó, cselgáncsozó, jégkorongozó palántákat igazoltak le eddig a menekültek közül.

Az integrációs program utolsó hónapjaiban már a támogatások nélküli időszakra készítik fel a családokat, közösen kiszámítva, milyen kiadásokat kell saját bevételeikből fedezniük, beleértve akár egy albérlet kaucióját is.

A programban eddig részt vett családok döntő többsége sikeresen önállósodott; a kétszülős családoknak sokszor már némi tartalékot is sikerült képezniük az indulásig. A gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák számára nagyobb kihívást jelentett a váltás, de a többségük ugyancsak megerősödve lépett tovább a program után.

Nem könnyíti a helyzetet, hogy a cégek egy része a magyar munkavállalóknál alacsonyabb bért kínál az ukrán dolgozóknak, máshol az albérletet adják ki nekik magasabb áron.

A Máltai Szeretetszolgálat 2022-ben kezdődött integrációs programjába eddig 484 ukrán család kapcsolódott be. 2024 februárjában 400 ukrán menekült, ebből 137 gyermek részvételével az ország több nagyvárosában folytatódik a program.

*

Az ukrán határnál, Beregsurányban két évvel a háború kitörése után is 24 órás ügyeletet tart fenn a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A szervezet segítőpontján havi 400-450 ember fordul meg. A munkatársak élelmiszerrel, szállással, információval, gyógyszerrel, ügyintézéssel segítik az érkezőket; igény szerint a menekült státusz igényléséhez vagy a továbbutazáshoz is segítséget adnak.

Többször előfordul, hogy a szétszakadt családok a segítőponthoz tartozó tranzitzónai szálláson akár napokon át várakoznak a hozzátartozók megérkezésére. A háborús övezetből menekülők közül sokak szerint a legnagyobb segítség, hogy Beregsurányban már van kinek elmondani a történetüket, és eközben a felgyülemlett feszültség egy részét is „kibeszélhetik magukból”.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Majoros Árpád Csaba

Magyar Kurír