Szent István ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A debreceni Kossuth téren a szokásos karneváli hangulat, a színkavalkád, a táncosokkal, külföldi együttesekkel, zenekarokkal kísért virágkocsik felvonulása ezúttal elmaradt, és csak a téren kiállított virágkompozíciók jelezték, hogy elkezdődött augusztus 20-a, Szent István király ünnepe.

Az ünnepélyes zászlófelvonás és a Himnusz eléneklése utáni, hagyomány szerinti kenyérszentelés viszont változatlanul méltóságteljessé tette az ünnepet. Az eseményen jelen voltak a történelmi egyházak képviselői és a város vezetése, valamint számos érdeklődő. Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita előimádkozása után Fekete Károly református püspök tartott rövid beszédet. Ezt követte az új kenyér megáldása, amelynek szertartást Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte.

Az eseményről bővebb beszámoló ITT olvasható.

Az új kenyér megáldása után a jelenlévők átvonultak a délelőtti program következő helyszínére, a megújult Dósa nádor térre, ahol a Szent István királyt ábrázoló köztéri szobor ünnepélyes megáldására került sor.

A szobormegáldásról bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Szent István király ünnepén, augusztus 20-án, kettős ünnepet ült a debreceni Szent István-egyházközség. Templombúcsút tartottak Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezetésével, aki a szentmisén megáldotta a templom felújított orgonáját.

A főpásztor homíliájában Szent István király életszentségét, a legnagyobb magyar példáját állította a jelenlévők elé. Elmondta, amikor Kossuth Lajos Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyarnak kijáró tisztelettel övezte, Széchenyi ezt visszautasította, mondván, a legnagyobb magyar Szent István király volt.

A magyarság nem vér, hanem döntés, eszmeiség, gondolkodás, életvitel kérdése, és ebből nem hiányozhat a kereszténység sem.

A magyarok már a honfoglalás előtt találkoztak a kereszténységgel. István király tudatosan döntött Jézus Krisztus mellett, amely nem politikai érdekből történt – fogalmazott a megyéspüspök.

A kettős ünnepről részletes beszámolót ITT olvashatnak.

*

Egri Főegyházmegye

Az Egri Főegyházmegye alapítója, Szent István király ünnepén, augusztus 20-án délelőtt szentmisét mutatott be az egri bazilikában Ternyák Csaba érsek.

Szent István ünnepe egyházi főünnep, s egyúttal legfontosabb nemzeti ünnepünk is – mondta a főpásztor szentbeszédében. Hozzátette: Szent István nemcsak király volt, hanem apostol is, vagyis küldött, hiszen amikor megkapta a koronát a pápától, nemcsak királyi megbízást kapott, hanem azt a feladatot is, hogy szervezze meg az egyházat Magyarországon.

Ternyák Csaba emlékeztetett: három évvel ezelőtt került az érseki palota díszudvarára államalapítónk szobra, s az alkotás a szent király előtt mint az egyházmegye alapítója előtt tiszteleg. Egyik kezében az alapítólevelet, másikban az apostoli keresztet tartja.

Milyen üzenete van ma ennek az ifjú királynak? – tette fel a kérdést az érsek.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében nem a bazilika előtti téren, hanem zárt körben magában a budapesti Szent István-bazilikában mutattak be ünnepi szentmisét augusztus 20-án, amelyen Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondott homíliát. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, aki a magyar nemzetért könyörgő liturgiát követően a Szent Jobb-ereklyével áldást adott.

Erdő Péter köszöntőjében hangsúlyozta: „Első szent királyunk sziklára építette országát és életét. Ez a szikla pedig maga Krisztus.”  

Krisztus ma is itt jár velünk minden elfordulás, minden szétszórtság, érdektelenség és csüggedés ellenére – biztatott a főpásztor, aki szerint ha lelkünket megöntözi a remény és az isteni kegyelem, akkor csodálatos dolgokra leszünk képesek, akkor áldás lehetünk a többi ember, de még a körülöttünk lévő természet számára is.

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek homíliájában arról beszélt, hogy a Szent Jobbról méltán állíthatjuk, hogy áldó kéz, szoros és tág értelemben, szó szerint és szimbolikusan is. Az Újszövetség azt tanítja, hogy Jézus maga az áldás. Megáldani, áldást adni csak azzal a belső lelki meggyőződéssel lehet, ha az áldó bizalmas, baráti kapcsolati párbeszédben áll Istennel.

Az erdélyi főpásztor arra biztatott, nyújtsuk oda kezünket embertársainknak, sőt valamennyi kéz kapaszkodjon egymásba, az élet és a társadalom minden területén. Kulcsoljuk ma mi is imára kezeinket.

Mindennap dolgozzunk, cselekedjünk önmagunkért, egymásért, nemzetünkért. Tegyük hittel, és akkor áldás lesz belőle

 – buzdított a szónok.

A hagyományos Szent Jobb-körmenetet a járvány miatti elővigyázatosságból ezúttal nem tartották meg a szentmise végén, helyette a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartottak a főoltárra emelt Szent Jobb jelenlétében.  Erdő Péter a Szent Jobb-ereklyével áldást adott a templomban lévőkre és mindazokra, akik a médián keresztül kapcsolódtak be az ünnepbe.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Győri Egyházmegye

Magyarország fővédőszentjének ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise végén megáldotta az új kenyeret.

Az ünnep kapcsán sokakban felvetődik a kérdés, s talán bennünk is: vajon miért tudott Szent István maradandót alkotni? Három gondolattal szeretném megvilágítani a lehetséges választ. Az első és legfontosabb, hogy hitből élő ember volt – fogalmazott homíliájában a győri megyéspüspök.

Szent István művének másik titka az emberek iránti tiszteletében rejlik. Tisztelte és szerette az Isten képére teremtett embert. Vallotta az emberek Isten előtti egyenlőségét – hangzott el a szentmisén.

Szent István életművének harmadik titkát a közösségben való gondolkodásában vélem felfedezni. Minden néppel, de különösen a szomszéd nemzetekkel, minden körülmények között a békét kereste. Ennek egyik előfeltételének tekintette a köztünk és körülöttünk élő más nemzetek fiainak elfogadását és tiszteletét – hívta fel a figyelmet Veres András.

A főpásztor arról is beszélt, hogy

Európa napjainkban tapasztalt forrongó hangulatában rendkívüli mondanivalója van a Szent István-i üzenetnek, hogy tudniillik egyedül az Isten iránti szeretet lehet az alapja az emberek és a nemzetek közötti megbékélésnek.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

 *

Kaposvári Egyházmegye

Augusztus 20-án ünnepélyes zászlófelvonást követően celebrált szentmisét Varga László megyéspüspök a kaposvári Kossuth téren. A főpásztor a szentmisét Kaposvárért, a város vezetőiért és minden lakójáért ajánlotta fel.

Amikor a tatárok és mongolok dúlták hazánkat, tudtuk, ki az ellenség. Mikor a törökök támadtak ránk, s másfél századig uralták az ország nagy részét, tudtuk, ki ellen kell harcolni – fogalmazott a főpásztor prédikációjában. – Ma sokkal nehezebb helyzetben vagyunk.

Olyan diktatúrák törnek ránk, melyeket arctalan titánok irányítanak, a Bábel mostani építői, akik rejtett, alulról jövő és látszólag jónak tűnő diktatúrákkal akarják leigázni, uralmuk alá vonni népünket. Sokkal nehezebb felismerni működésüket, s nehezebb harcolni ellenük.

Csak két diktatúrát említenék meg: a relativizmus diktatúráját és a digitális diktatúrát. Mindkettő azért nagyon veszélyes, mert alulról indul, s nagyon jónak tűnik.

A Szentírás és Szent István király is egyetlen jó nézőpontot kínál: Jézus Krisztust. Ha Ő lesz az Úr az egyén életében, akihez a vágyainkat, gondolatainkat igazítjuk, akkor a diktatúra elbukott. Minden diktatúrának a leggyengébb láncszeme a személy szabadsága. Ahol bárki másképpen dönt, ott már nincs totális diktatúra, mert azon a ponton már nem működik. Vissza kell szereznünk személyes szabadságunkat, melyet Istentől kaptunk, s úgy használni, ahogyan a Teremtőnk, az Alkotónk kínálja – fogalmazott a megyéspüspök.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Pécsi Egyházmegye

Augusztus 20-án Kajtár Edvárd plébános celebrált szentmisét a pécsi székesegyházban. Az államalapítás ünnepén népünk gazdagságára hívta fel a figyelmet, a hitre, melynek gyakorlására Szent István hívott minket, magyarokat.

Az ember darabokra hullik. Mindenkinek van egy magánélete, egy profán, egy munkahelyi és egy templomi élete. Különbözően viselkedünk, attól függően, hogy milyen környezetben vagyunk, viszont ezek az arculatok nincsenek összhangban. De István korában még egy volt az ember, egységben, hívőként élte meg az életet. István is egy volt, mert maga Krisztus vezérelte. Tehát az első következtetés István misztériumát csodálva az, hogy ne hulljunk darabokra, maradjon egységben a templomi életünk a profán életünkkel, azzal, ahogy az utcán, a munkahelyünkön és otthon, a családunkban viselkedünk – mutatott rá a plébános.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Szent István király ünnepén a város papságával együtt celebrált szentmisét első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében Spányi Antal püspök a Szent Imre-templomban.

Szent István király sokféle erénye között az egyik legfontosabb volt, hogy bízott, meg volt győződve róla és hitt abban, hogy amit tesz, az életet és jövőt szolgál, az jó, az egyezik Isten szándékával, az az embert teremtő Isten megnyilvánulása. A harcok nem múlnak el. Maga Krisztus is figyelmeztetett erre. Aki őt akarja követni, annak keresztet kell hordozni – hívta fel a figyelmet a székesfehérvári főpásztor.

Spányi Antal megyéspüspök a koncelebrált szentmisét követően egy régi hagyományt újított meg: az ereklyével ékesített oltár előtt elimádkozta Szent István királyunk litániáját, majd megáldotta a kenyeret, és Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére és életére.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Veszprémi Főegyházmegye

Szent István király ünnepén a tihanyi Boldog IV. Károly király-kálváriánál mutatott be szentmisét Udvardy György veszprémi érsek Barkó Ágoston plébániai kormányzóval.

A nemzeti összetartozás évében megemlékeztek az 1927–1933 között épült kálvária „trianonjáról”, vagyis a hatvan évvel ezelőtt, 1960-ban történt lerombolásáról, és hálát adtak újjáépüléséért is. Kérték Szent István király és Boldog IV. Károly király közbenjárását magyar hazánkért, nemzetünk keresztény hitben való megmaradásáért. Az oltáron elhelyezték Boldog Károly király ereklyéjét is.

Szentbeszédében az érsek hangsúlyozta, hogy Szent István a kereszténységet személyes, tudatos meggyőződésből választotta, nem elsődlegesen politikai, hatalmi vagy valamilyen emberi megfontolás alapján. Azért, mert találkozott Krisztussal, aki biztos pont, új ember, aki újjáteremt bennünket. Egyértelmű volt számára, hogy a krisztusi ember a jövőt jelenti. Döntései és törvényei még ennyi idő után is helytállóak, hiszen az életre irányulnak és a küzdelmekben is kiállják a próbát.

Hálát kell adnunk Szent István királyért, hogy neki apostoli királyként volt bátorsága ilyen törvényeket alkotni, hogy nekünk életünk legyen – mondta a főpásztor.

Az 1920-as évek második felében néhány év alatt, közadakozásból épült meg az ország egyik legszebb 20. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves, kőből készült stációkat a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, a háttérben pedig a gejzírites mészkőtömbökből épített „hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. Az 1990-es évektől kezdve rengetegen fáradoztak azon, hogy a kálvária ismét régi pompájában álljon. A felújítási munkálatok 2012 őszére fejeződtek be.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvár.hu; Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Kovács Ágnes; Gergely Gábor; Németh Péter; Kling Márk; Pécsi Egyházmegye; Molnár Artúr; Szabó Zsolt/Tihany TV

Magyar Kurír