Tanítsuk közösen az Örökkévaló hívó szavát – Keresztény–zsidó imaest Vácon

A váci Regőczi-kápolna kórusának bevezető énekét követően Marton Zsolt váci megyéspüspök köszöntötte az egyházi vezetőket, a híveket, és emlékeztetett arra, hogy a zsidókra mint idősebb testvérekre tekinthetünk: „Az egész emberiség egy hajóban utazik, amelyben meg kell tanulnunk elfogadni és szeretni egymást, és ebben a szeretetegységben tudunk együtt lenni.”

Beer Miklós nyugalmazott megyéspüspök ezután megemlékezett a holokausztról, és az imaórát a bocsánatkérés, a kiengesztelődés, a megbocsátás alkalmának nevezte.

Az imaórát Szécsi József, a Keresztény–Zsidó Társaság főtitkára vezette, aki a legfontosabb kapcsolódási pontnak nevezte az imát a két vallás között. Beszélt a keresztény–zsidó közeledés folyamatáról, emlékeztetett arra, hogy ne a tragédiák hozzanak változásokat, és figyeljünk tanításainkban, hitoktatásunkban a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatában írtakra. „Az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek a közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ószövetséget. Az Egyház ugyanis hiszi, hogy Krisztus, a mi békénk, keresztjével kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat, és a kettőt önmagában eggyé tette. Az Egyház azt is mindig szem előtt tartja, amit Pál apostol mondott a vérrokonairól: »Övék az istenfiúság, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. Övéik az atyák és test szerint közülük származik Krisztus« (Róm 9,4–5).”

Róna Tamás főrabbi a zsidó hagyományról elmélkedett, amely annak megértését szolgálja, hogyan lehet a rabláncainktól megszabadulni. Hangsúlyozta, hogy érdemes a másik emberért imádkozni, és ha képesek vagyunk meglátni magunkat a másikban, az Örökkévaló hívó szavát tanítsuk közösen, és emeljük fel együtt szavunkat az elveszettekért. Hittel éljünk törvényeinkkel, és tiszteljük a másik törvényét.

Az imaest következő részében Csuka Tamás református tábori püspök a hittel rendelkezők feladatáról, a lelki és szellemi világosság átadásáról, Borsi Attila János református lelkész az éberség, a békesség és a hit fontosságáról beszélt, amely nem engedi be a félelmet és a megfélemlítést. Majd Detre János evangélikus lelkész-esperes osztotta meg gondolatait, aki az Isten igéjét tartópillérnek nevezte.

A program végén, mintegy összegzésként Csáki Tibor plébános a befogadó szeretet fontosságát hangsúlyozva rámutatott, nem lehetünk senkivel szemben kirekesztőek, bárkitől tudunk tanulni, ahogy Szent Pál is méltatta a pogányok emberségét. Rolik Róbert esperes, plébános pedig Szent Pál fáradhatatlan szolgálatkészségét állította példaként a jelenlévők elé, azt hangsúlyozva, legyünk mások számára áldás.

Az imaest végén Róna Tamás és Marton Zsolt kérte a Teremtő áldását a résztvevőkre.

Forrás: Váci Egyházmegye

Fotó: Bölönyi Gabriella

Magyar Kurír