Több mint harminc katolikus egyházi épület újult meg Salgótarjánban és környékén

A projekt zárórendezvényét október 28-án tartották Salgótarjánban, melyen Marton Zsolt váci püspök is részt vett.

A programok keretében felújított templomok és plébániák eredeti állapotukban nem vagy csak részben voltak alkalmasak funkcióik ellátására, és nem voltak képesek megfelelően kiszolgálni az egyházközségek közösségi és hitéletét. Az épületek Salgótarjánban (nyolc projektelem), Bátonyterenyén (három projektelem), Pásztón és Dorogházán (két-két elem), illetve ezek vonzáskörzetében találhatók további tizenöt településen. A felméréseket 2021 elején kezdték meg, a kivitelezési munkák tavaly szeptemberben kezdődhettek meg és az elkészült épületek mindegyikének műszaki átadása 2022 novemberéig meg fog történni.

A projektbe bekerült épületeket és az építészeti tartalmakat az egyházmegyei főépítész és a helyi lelkipásztorok javaslatai alapján választották ki, majd véglegesítették. Az épületek közel fele műemlék, másik része helyi védettséget élvez. A műemlék épületek esetében történeti kutatás, értékleltár készült, a munkák restaurátori szakfelügyelet mellett valósultak meg. Minden esetben elsődleges szempont volt a teljes állagmegóvás és a műszaki modernizáció.

A projekt zárórendezvényére a salgótarjáni Szent József-plébániatemplomban került sor, e templom felújításának második üteme szintén a jelen projekt keretében valóslut meg. A záróeseményen részt vett és köszöntőt mondott a lebonyolító Váci Egyházmegye képviseletében Marton Zsolt püspök, a finanszírozó magyar kormány képviseletében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Salgótarján városvezetésének képviseletében Huszár Máté alpolgármester és Becsó Zsolt, a kerület országgyűlési képviselője.

Marton Zsolt megyéspüspök megköszönte mindenkinek a sikeres lebonyolítást, a papoknak, építészeknek, kivitelezőknek és a híveknek is, akik imáikkal támogatták a felújítási munkákat. „Régi vágyunk teljesült azzal, hogy néhány templomunk külsőleg és belsőleg megújulhatott, modernebb felszerelést kaphatott és ezáltal a lelkipásztorok az elkövetkező időszakban valóban lelkipásztorként tudnak majd tevékenykedni. Számunkra minden templom, kápolna elsősorban az imádság háza, ahol Egyházunk hívei évek, évtizedek vagy évszázadok óta Istent dicsérni jönnek össze, de egyben a magyar nemzeti kultúra kincsei. Nyitva állnak azon látogatók előtt is, akik műemlékként tekintenek rájuk és ebben a minőségben szeretnék felkeresni őket” – mondta a püspök.

Soltész Miklós államtitkár kifejtette, mennyire fontos Salgótarjánt az ország vérkeringésébe bekötni, és miként lehet ennek a folyamatnak részese az egyházi épületek felújítása. „A mai világban látjuk, mekkora szükség van a közösségekre, lelkileg mennyire támogatni és erősíteni kell egymást. Templomaink, közösségi házaink és tereink, katolikus intézményeink mindenképp a közösség erősítését szolgálják. Azt is látjuk, hogy ahol erre nem fordítanak figyelmet, ott a közösség széthullik, és adott esetben élhetetlenné válik a település.” Hozzátette, bízik abban, hogy a felújítások Salgótarján és környéke életére hosszú távon is gyümölcsözően fognak hatni.

Huszár Máté, Salgótarján alpolgármestere köszönetet mondott a magyar kormányának, hogy lehetővé tette Salgótarján számára a beruházást, a város egyházközségének pedig gratulált a program sikeres megvalósításáért. „Önkormányzatunk bízik abban, hogy a Modern Városok Program további gazdasági, stratégiai fontosságú projektjei is megvalósulhatnak a következő években, amikor – és reményeim szerint minél előbb – életünk visszatér a normális kerékvágásba.”

Röviden a jellemző beavatkozásokról: több helyszínen okozott korábban komoly gondot a vizesedés, ennek megszüntetésére leverték a szükséges mértékig a vakolatot, új lélegző vakolatot kaptak a falak, vagy draincsövezéssel megoldották a felszíni vízelvezetést. Nagyprojektek esetében a tetőzet részben vagy teljesen megújult, a teherhordó falak szerkezeti hibáit javították, padlóburkolatot is cseréltek több helyszínen. Cserélték a nyílászárókat, ahol érdemes volt, ott homlokzati hőszigetelés készült, a meglévő fűtési rendszereket korszerűbbre cserélték. A közösségi használat érdekében több helyen új vizesblokkokat alakítottak ki. A külső-belső vakolat és falfestés több helyszínen megújult. A legtöbb templom új orgonával gazdagodott, két helyszínen pedig felújították a meglévő orgonát, így azok teljesen új zenei hangzásvilággal gazdagítják a hívők és zenekedvelők mindennapjait. Az épületgépészet és az elektromos hálózat teljes megújítása, modernizálása minden helyszínen megtörtént, ahol lehetett, megújuló energiaforrások bevezetésével. Jelentős festőrestaurátori munkákra is sor került a szentélyekben, hajókban található díszítő falfestéseket tekintve, nem csak a műemléki épületeknél. Új padokat és liturgikus bútorokat szereztek be, vagy a régieket újították fel, festették újra. Néhány helyen tereprendezésre, kertrendezésre is lehetőség volt.

A beruházás teljes támogatási összege bruttó 3 418 700 000 forint volt, amelyet teljes egészében a magyar kormány támogatása fedezett.

A Váci Egyházmegye mint a projekt lebonyolítója minden esetben igyekezett helyi kivitelezőket megkeresni, és őket bevonni az ajánlattételbe, végül pedig a legjobb árat ajánlókat kiválasztani. A felújítási munkákat nehezítette a járványhelyzet, az energiaárak emelkedése, az építőanyagárak jelentős emelkedése 2021-től, és sok esetben magának az építőanyagoknak a hiánya. A kivitelezés idején a legtöbb templomot be kellett zárni, hiszen teljes egészében munkaterületté váltak. Az átmeneti időszakban másik templomban, esetleg másik felekezet épületében, vagy az önkormányzat által biztosított épületben lehetett a szertartásokat megtartani.

A felújítások során nem várt művészettörténeti és régészeti érdekességekre is bukkantak. Bárnán a szentély keleti falán végzett falkutatás eredményeként fel tudták tárni a Szent Péter és Szent Pál apostolt ábrázoló barokk kori falfestményt, amely a főoltárt két oldalról keretezi és amelyet teljes mértékben helyreállítottak. A kishartyáni templom orgonáját az 1800-as évek végén egy besztercebányai orgonaépítő készítette, amelynek teljesen egyedi a kialakítása, de nagyon rossz állapotban volt már, rovarkárosodás áldozatává vált. Az elemeit lehetett rekonstruálni, ügyelve a korhű anyagfelhasználásra. A munka elvégzéséhez több orgonaművésszel is konzultáltak a restaurátorok.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír